Letöltés egy fájlban [36.8 MB - PDF] - EPA

Dr. Melich Jánostól 141
neti. A paleográfiai-grafikai szempont fontosságára idézem Krumbaoher
K. szavait, a ki azt mondja, hogy »man wird einmal
den Versuch wagen dürfen, allein an der äusseren Form
und den dekorativen Beigaben der .... Schriften, wie auch an
der Beschaffenheit der Schreib- und Bescbreibstoffe, das Auf- und
Niedersteigen und die Eigenarten der geistigen Bildung und der
künstlerischen Strömungen der Zeiten und Völker darzulegen«.
(Beilage zur Allg. Zeit. 1907. N» 221, S. 383). Ebből is következtethető,
hogy a betűk alakjának is van története s a paleográfia
tudománya meg is különböztet különböző betűtípusokat.
E betütypusok ismerete ránk azért fontos, mert meg kell határoznunk,
hogy a magyarság legrégibb latin betűs írása paleographiailag
mely nép latin betűs írásával egyezik meg, mert ily
egyezés alapján kétségtelen, hogy az egyező betűkkel bíró nép volt
az írástanító, kereszténységre térítő.
A másik szempont jelöléstörténeti. Nekünk azt kell vizsgálnunk,
hogy a magyar hangokat különböző helyzetükben
különböző korokban hogyan jelölték. E második szempont szerint
vett tárgyalásban aztán különböző hatásokról tudunk beszámolni,
s ezzel nagy szolgálatot teszünk a magyar történeti hangtannak.
Magyar szavakat latin betűkkel először a XI. században
jegyeztek le ; magyar tulajdonneveket pedig görög betűkkel már a
X.-ben. A görög betűkkel feljegyzett magyar tulajdonneveket
helyesen akkor olvassuk, ha a X. századi görög nyelvi kiejtést
vesz szűk alapúi, 1 míg ellenben a latin betűkkel feljegyzett magyar
szavak hangértéke megállapításánál ismernünk kell az egyházi
latin nyelvnek X., XI. századi kiejtését, mely kiejtés szabályaiban
az írott betűnek, a hagyományon alapuló népies kiejtésnek és a
külömböző korokbeli írók által reformált szabályoknak a vegyülézete,
Verancsics Ant. 1595-ben megjelent szótára előszava, Tóthfalusi Kis
Miklós, Tsétsi J. Páriz szótárához mellékelt helyesírási szabályai, Révai helyesírási
szabályai, a M. T. Akadémia szabályai, a vall. és közokt. min. helyesírási
szabályai. A helyesírás történetére vö. Sokféle V. 196, VI. 120, VII.
108, VIII. 20, 39, 64, 65, Révai M. : A régi magyar írásmódról (Fol. Hung.
614, M. N. Múz. kézirattár), Zolnai Nyelvemlék., Simonyi—Balassa: Tüz.
M. Nyelvtan 190—210, Simonyi: Die ung. Sprache 227—236, Tihanyi Gál:
Helyesírásunk küzdelmei (Komáromi benczés gim. ért, 1905—906), Dézsi L.
Magyar író és könyvnyomtató a XVI. században Bpest, 1899. 162, 163. 1.
1 Hasonló eset a gótban, vö. Streitberg, Gotisches Elementarbuch 2 49. 1.