Nyelvtudományi közlemények 71. kötet (1969) - MTA ...

SZERVES RENDSZER, SZERVETLEN RENDSZER 157
Amikor az újabb forma megjelenését a tükrözött valóságösszefüggés kiterjedése
jellemzi. Hasonlóképpen vezethetők le a ki-köt, le-köt, fel-köt stb. igekötős
változatok is.
De magának pl. a ki-köt-nek olyan jelentése is van, amely már semmiképpen
nem vezethető vissza a transzformációs csoport összefüggéseire:
kikötötte, hogy ...
Vagyis: amint a fentebbi példák a transzformációs csoport I—F 2 (-£) viszonyainak
az abszolutizálódásából álltak elő, az utóbbi példában az I a transzformációs
csoport viszonyaitól még messzebb szakad:
köt (jelj) + F^-tpvel) + F 2 (loc.)
[ köt (jel x ) + Fi (-vei) + F 2 (-t)
ki-, fel-, le- stb.
köt (jel 2 ) + .".... + F 2 (-í) + . . .
1
ki-köt (jel 3 ) + + F (= M)
A nominalizáció (illetőleg generális transzformáció) pedig a tükrözött valóságtartalom
még fokozottabb kiterjedésére utal.
Az esetviszonyok valamint a tartalmi kritériumok alapján kiépített,
egyre általánosuló rendszert grafikusan a következőképpen ábrázolhatnánk:
Ahol is a legbelső kör (1) a transzformációs csoporton belül a belső tárgyat
tartalmazó sort, a következő (2) ugyanott az acc. obj.-t tartalmazó sort, az
azután következő (3) az acc. obj.-t tartalmazó magányos sort, a legkülső kör
(4) pedig az elvont (ill. átvitt) jelentésű igét tartalmazó magányos sort jelöli.
2. A szervetlen rendszer formái
2.1. A nyelvi rendszer szervetlen vonásai
A formák összefüggését mindenekelőtt a paradigmatikus összefüggések
elemzésével határoztuk meg. Mindamellett a mondatformák folyamatossága
legvilágosabban ott mutatkozik meg, ahol a mondatalkotó igének több jelen-