Nyelvtudományi közlemények 71. kötet (1969) - MTA ...

166 SZEMLE - ISMERTETÉSEK
neveknek minősülő víznevek névadási szempontból nem túlságosan változatosak.
•Gyakori az ismétlődés. így például a Bistrica ~ Bystrica ~ Bystrzyca ~ Bystrycja stb.
folyónév szinte az egész szláv településterületen tömeges jelenség. Ebből a példából
egyébként azt is láthatjuk, hogy a szláv víznóvanyagban nemcsak a felhasznált appellativumok,
hanem a szóképzési formánsok is jelentős mértékben közösek, egységesek.
A természeti nevekkel a műveltségi nevek állanak szemben. Ezeket az embernek
a tájban végzett különféle cselekvései magyarázzák, így például a földművelés,
pásztorkodás, erdőirtás, birtokbavétel, megtelepedés, építkezés stb. Az efféle víznevek
vizsgálata nagy körültekintést kíván. Előfordul ugyanis, hogy valamely pataknak,
folyónak és a folyása mentén vagy a közelében elterülő határrésznek, lakott helynek
ugyanaz a neve, s nem mindig könnyű eldönteni, melyik az elsődleges ós melyik a másodlagos
(vö. BENKŐ LORÁND, VÍZ- és helységneveink viszonyához. MNy. XLIII [1947.],
259 — 63). Útbaigazítással; szolgálhat annak a köznévnek a jelentése, amelyből a kérdéses
földrajzi név alakult. A víznév elsődlegességét és a településnév stb. másodlagosságát
bizonyosnak vehetjük az olyan esetekben mint Rijeka, Beszterce, Tapolca, Plitvice
(tkp. 'sekély víz', vö. szerb-horvát plitalc 'sekély') stb. Az Eger város mellett elfolyó
és a Tiszába torkolló Eger folyócskának ós Eger városának viszonylatában is a folyónév
elsődlegessége mellett kell döntenünk; az szokott ugyanis erdőnévből keletkezni.
A szlovénben Dúnaj Bécsnek és Dónava a Dunának a neve, a németben pedig Raab
a Rába folyónak ós Győrnek a neve. A városnév másodlagos jellege mindkét esetben
nyilvánvaló. Fordított a helyzet a szlavóniai Pozega város- és folyónévnól. Tulajdonképpen
ugyanis 'égetés mint erdőirtási eljárás' a jelentése, ez pedig jobban illik határrész-
és településnévnek, mint folyónévnek. A montenegrói Trebisnjica folyónév a Tre- -
binje városnévnek a származéka. Ez utóbbinak 'irtásos hely' a tulajdonképpeni jelentése,
s így alkalmas arra, hogy irtványföldön települt helységnek legyen a neve, képzővel
bővített formájában pedig jelölje az azon keresztülfolyó vizet. Településekről
azonban, úgy látszik, csak kisebb folyók kaptak nevet, nagyobbak aligha. Arra is csupán
meglehetősen ritkán és kivételesen kerülhetett sor, hogy egy folyót valamely
személyről nevezzenek el. Futólagosan vizsgálva személynévi eredetűnek látszik
például a Kapósba torkolló Koppány (régi nevén Füzegy). Valójában azonban a Koppány
személynév és a Koppány pataknév között csak közvetett a kapcsolat, éspedig
a patak mellett fekvő Koppány falu nevén keresztül. E falunév a Koppány nemzetség
szállásterületének emlékét őrzi. A horvát folyónevek közül több-kevesebb bizonyossággal
személynévi eredetű a Barbara, Ivanec, Pribin ós több más. A Barbara esetében
a puszta személynév vált víznévvé, a Pribin viszont a Priba (