Nyelvtudományi közlemények 71. kötet (1969) - MTA ...

68 HAJDÚ PÉTER
többesi jellé fejlődött: to-saiq 'rének' (DONNER—JOKI, KamWb
128; a kamassz többesről 1. még A. KÜNNAP; SFU 1967: 287). A.kamassz
többes jelnek eddig nem volt kielégítő magyarázata. O. PRITSAK ugyan kapcsolatba
hozta a csuvas -samj-sem többessel (Tschuwaschische Pluralsuffixe:
Studia Altaica, Wiesbaden 1957, 137 — 138), ez a magyarázat azonban szamojéd
,szempontból, de úgy látszik, csuvas szempontból sem megnyugtató
(1. RÓNA-TAS A.: NylOK 23 [1966] 331 — 332). A kamasszban számos allomorfja
van a többesi morfémának (pl. -zar\, -zer\ stb.), és világosan két szegmentumra
oszlik (sa- ~ -ze- + ~v)- A két szelvény funkcióbeli különbségére
ma már semmi nem mutat, rendelkezésünkre áll azonban egy olyan kamassz
duálisi forma, amelyben az első szegmentumhoz a duális jele csatlakozik
(side kagä-ze-gej amnöbi 'zwei Brüder leben' [ti. zusammen, untereinander—
HP], 1. DONNER—JOKI, KamWb 90). A kagäzegej a kamasszból ismert egyetlen
főnévi duálisi forma. A -zegej végződós egyes elemeinek értékét így csak
egybevetések útján tisztázhatjuk. A többi szamojéd nyelv duális jeleivel
történő Összehasonlítás szerint a kamassz morfémakapcsolatban a -gej a kettős
szám jele (1. HAJDÚ, ChrestSam 195). Az ezt megelőző -ze- szelvénynek ( =
-se-!) pedig hajdan feltehetőleg konnektív-reciprok funkciója volt, mert
a kagäzegej felépítése (és jelentése) teljesen azonos a nyenyec näsa-xa? 'két
testvér, két barát' szerkezetével. Ebből persze az is következik, hogy a kamassz
többesi (és szölkup kollektívumi) -sar\ képzőben a morféma végén levő nazálisnak
valamiféle többesi értéke lehetett.
2.5 Ilyenformán a nyenyecen és a szölkupon kívül a kamasszból is kihámozható
a valamikori konnektív-reciprok alakulatok alapképlete:
B + SuffK-R +
H-
2.6 Hogyan viszonylik a szamojéd nyelvekből kimutatott s képző alakilag
a finnugor megfelelőkhöz? TOIVONEN a nazális elemet is tartalmazó
vogul, lapp (Ül. mordvin) képviselet és az ősfinn *-jtse képző j-je miatt PFU
*-rjc formát rekonstruált (FUF: 19: 54, 172, 235). A szamojéd alakokban
a nazálisnak nincsen nyoma 11 (köz-szamojéd — PS — rekonstruktum *c vagy
*é lehet).
2.61 Legalább három feltevés között választhatunk. Kiindulhatunk
abból, hogy az eredetileg is nazális elemű (PU) képző a PS-ban denazalizálódott,
ami — ha nem is gyakori — de nem példa nélküli jelenség. 12 Ehhez fogható
— persze jóval fiatalabb — denazalizáció a vogul -ns képzőben is történt,
szórványosan: AL nep-s '(Elenkuh) mit Kalb' (vö. LTJMOLA: MSFOU 127: 201).
Ahhoz persze, hogy a PS denazalizálódás kérdésében állást foglaljunk, nemcsak
TOIVONEN PFU rekonstrukcióját kell automatikusan az uráli korra is érvényesíteni,
hanem mindenekelőtt el kell fogadni azt a PFU korra vonatkozólag
11 Az erdei nyenyecből idézett käekänas? nieeeä? 'Männer, die untereinander
Brüder sind' kifejezés első szavának -nas? végződésében nem a PFU *rj6 nazálisának
reflexét látjuk. A -nas? végződés három morféma kapcsolatából adódik, melyek közül
à tergo rendben haladva az első (-?) a többes jele, az -s a nomen possessoris képző, a harmadik
(-na-) pedig a rokonságnevek többesében előforduló állítólagos elhomályosult
többesi morféma (TERESCSENKO, MIJN 46—47).
12 Utalunk pl. a fi kynsi stb. ~ szölk qäti stb. 'karom' egybevetésre, bár. itt a
szamojéd nyelvekben török infiltráció alakmódosító szerepe sincsen kizárva.