Nyelvtudományi közlemények 71. kötet (1969) - MTA ...

168 SZEMLE - ISMERTETÉSEK
lakja. A kísérlet sikertelensége esetén a vizsgálatot ki kell terjeszteni a szubsztrátumra,
szupersztrátumra vagy adsztrátumra.
8. A víznevek eredetmagyarázatakor csakúgy, mint az egyéb kategóriájú földrajzi
nevek és az appellativumok vizsgálatakor is nem a mai hangalakból, hanem az
elérhető legrégibb adatokból kell kiindulni. A Zagyva folyónevet például a mai magyar
nyelvérzék a 'zavaros' jelentésű zagyva melléknévvel hajlandó rokonítani. Minthogy
azonban a középkori oklevelekben a folyónak S zagyává < Szagyava (1. MELICH, HonfMg.
100) volt a neve, a zagyva melléknév pedig csak kései elvonás a XVI. században feltűnt
zagyvál igéből (1. SzófSz.), a Zagyva etimológiáját máshol kell keresnünk. A magyar
név előzménye egy olyan szláv *Sadjava lehetett, amely a szláv *sadja 'korom' (tkp.
'lerakódás') származékaként keletkezett és a folyó sötét vizére utalt. Igaz, az okleveles
adatok tanúságtételének nem minden nyelv hidronimiájában van egyenlő súlya és
fontossága. A legnagyobb jelentősége ott van, ahol a nyelvemlékes korban számottevő
hangtani változások mentek végbe. Ide tartoznak a germán és a román nyelvek, valamint
a magyar is. A szláv nyelvekben viszont — ha a földrajzi nevek szempontjából
meglehetősen érdektelen óegyházi szlávtól eltekintünk — a legalapvetőbb hangtani
változások, így a redukált magánhangzók eltűnése, a nazális magánhangzók denazalizációja
stb. jórészt már a nyelvemlékes kor előtt lezajlottak. Ezért van az, hogy a szláv
földrajzi nevek vizsgálatának nem mindig elengedhetetlen velejárója a történeti dokumentáció.
Ott persze, ahol hozzá lehet jutni, hiba volna lemondani róla.
9. Valamely víznév etimológiai vizsgálata nem azonos az aetiológiai, oktani
elemzéssel, azaz azoknak a konkrét okoknak a felderítésével, amelyeknek folytán egyegy
álló- vagy folyóvíz nevét kapta. A horvátországi Bjelovar környéki Prasica patak
neve például a szerb-horvát prasica '(fiatal) emse, nőstény disznó, koca' főnévből keletkezett.
Az etimológus ennyivel többnyire meg is elégszik, bár tudatában van, hogy számos
kérdést még nyitva hagyott. Tisztázásra vár egyebek között, hogy a névadás háziállatként
tartott sertéssel vagy vaddisznóval, állattenyésztő tevékenységgel vagy vadászattal
van-e kapcsolatban. Ha vaddisznóval kapcsolatos, akkor vájjon arra utal-e,
hogy a patak mentén huzamos időn át vaddisznók szoktak tanyázni, vagy pedig arra,
hogy egy alkalommal láttak vagy elejtettek arrafelé egy vaddisznót, illetőleg vaddisznónyomot
fedeztek fel a dágványban, s ez az esemény — hogy, hogy nem — emlékezetes
maradt. A prasica appellativumból azonban esetleg növénynév is alakulhatott
(vö. szerb-horvát prasicja trava 'görvélyfű, Scrophularia'), vagy valamely személynek
válhatott ragadványnevévé, és efféle áttételen keresztül is lehetett belőle pataknév.
Egyedül a helytörténet döntheti el, s az is csak ritkán, melyik feltevés a helyes.
10. A nyelvek érintkezése folyamán a tulajdonneveknek, köztük a vízneveknek
az átkölcsönzése nem halad feltétlenül párhuzamosan a köznevek átvételé vei.. Jó példa
erre Észak-Amerika. Nemcsak az olyan folyam- és tóóriások, mint a Mississippi, Missouri,
Ohio, illetőleg az Ontario-tó, Erie-tó és Michigan-tó viselnek indián nevet, hanem
igen gyakran még a kisebb, sőt a legkisebb folyók is. Az indián eredetű köznevek száma
viszont elenyészően csekély az amerikai angolban. Hasonló a helyzet Szibériával kapcsolatosan
is. Az orosz állam hatalmának fokozatos kiterjesztése Szibériára a XVI.
században indult meg, de a szibériai nyelvek az évszázadok folyamán csupán kis számú
appellativummal gazdagították az orosz irodalmi és köznyelv szókincsét; hatásuk
inkább csak a helyi orosz nyelvjárásokra korlátozódott. Ezzel szemben a szibériai
folyamok, folyók és tavak nevei szinte kivétel nélkül nem szlávok; vö.: Irtys, 06, Vasjugán,
Jeniséj, Angará, Léna, Amur, Bajkál, Arálskoje more stb. E jelenség azzal magyarázható,
hogy kölcsönvétel szempontjából a földrajzi nevek a műveltségi szempontból
közömbös, semleges appellativumokkal tartanak rokonságot, azokkal, amelyek térszíni
formákra, vadon tenyésző növényekre, vadon élő állatokra stb. vonatkoznak. Átvételük
nem az átadó nyelvközösségnek az átvevőnél magasabb műveltségi fokát tükrözi, mint
az emberi társadalom által létrehozott anyagi és szellemi értékekkel kapcsolatos műveltségszavak
átvétele, hanem csupán azt, hogy az átvevő nép új természeti környezetbe
került.
II.
1. Tizenhárom évvel szerzője halála után, 1948-ban látott napvilágot JAN
RozwADOWSKinak (1867 — 1935.), a kiváló képzettségű és széles látókörű lengyel indogermanistának
Studia nad nazwami wód slowianskich (Z mapg,. Dzielo poámiertne.