Nyelvtudományi közlemények 71. kötet (1969) - MTA ...

SZEMLE - ISMERTETÉSEK 465
között elfoglalt sajátságos helyéről szólva GRTJZOV is megállapítja, hogy a cseremisz -
mordvin egység nem állt fenn sokáig, az i. e. I. évezredre már szét is esett. A cseremiszek
a mordvinoktól való elválásuk után sokáig szorosabb kapcsolatban voltak a permiekkel,
tehát a cseremisznek a permi nyelvekkel mutatott rokon vonásai kettős eredetűek:
egyrészt a finn-permi egység korából, másrészt a későbbi önálló kapcsolatokból származnak.
D. E. KAZANCEV (A cseremiszek hegyi ós mezei cseremiszekre szakadása. Közös
ós eltérő lexikai elemek a cseremisz nyelv mezei és hegyi nyelvjárásában) szerint
a nyelvjárási különbségek i. sz. I. évezrede során kezdtek kialakulni. A különbségek
az elszakadás idejétől és az egyes csoportokat ért idegen hatás milyenségétől függően
növekedtek. A cseremiszeknek a volgai bolgárokkal való nagyon szoros kapcsolatait
a régészet ez ideig még nem igazolta, azonban azok a fonetikai változások, amelyek a
cseremiszben és a permi nyelvekben végbementek, csakis a volgai bolgárokkal való
érintkezés alapján magyarázhatók.
I. G. IVANOV a gorkiji kerület északkeleti részén, a Pizsma folyó medencéjében
élő cseremiszek történetét vizsgálja (A tonsajevói cseremiszek kialakulásának kérdéséhez.).
A jelzett területen (kb. 35 településen) 3488 (1959) cseremisz él. A cseremisz tömbtől
elszakadva élő cseremisz csoport már a XIX. században is felkeltette a kutatók
érdeklődését. Elszakadásukról különféle teóriák jöttek létre. A szerző szerint 1489-ben,
amikor a cseremisz föld az oroszok kezére került, ez a terület még lakatlan volt. A cseremiszek
tehát ezután népesítették be, katonaság, adók stb. elől menekülve. Nyelvüket,
néprajzi sajátságaikat illetően ( pl. a női fejrevalók) feltűnő hasonlóságot mutatnak a
jaranszki cseremiszekkel, jóllehet semmiféle kapcsolatuk nincs velük. Az évszázadok
óta tartó eloroszodás következtében egyre kevesebben vannak, de a cseremisz hatásról
tanúskodó helyi orosz nyelvjárás korábbi, sokkal jelentősebb lélekszámra utal.
L. S. ARSZLANOV rövid kis cikkében (A Tatár ASZSZK Aktasini kerületében élő
cseremiszek tatár beszédének némely sajátosságairól) megállapítja, hogy a keleti nyelvjárást
beszélő cseremiszek nyelvében—elszigeteltségüknél fogva—bizonyos régies vonások
őrződtek meg, ugyanakkor az idegen nyelvek hatására számos új jelenség is megfigyelhető.
A kötet utolsó kis cikkét T. I. TYEPLJASINA írta (Apor népnévről). A por elemet
tartalmazó földrajzi nevek délnyugatról keletre húzódó sávban találhatók az Udmurt
ASZSZK területén. Mint ismeretes, az udmurtok por névvel illetik a cseremiszeket.
A régészek szerint a cseremiszek megjelenése előtt ezen a területen obi-ugor lakosság
élt, ezek por megnevezését vitték át az udmurtok a cseremiszekre.
Több hozzászóló a tanácskozás eredményeként azt emelte ki, hogy első ízben sikerült
komplex módon közelíteni egy bonyolult, több tudományágat érintő kérdéshez.
Bár nagy horderejű megállapítások nem hangzottak el. a tudományos ülésszak munkáját
több szempontból is sikeresnek kell tartanunk. Hasznos, sőt időnként kényszerítően
fontos szembenézni a megtett úttal és kijelölni a megteendőt. A kötetet tehát haszonnal
forgathatják mindazok, akiket a cseremisz nép kialakulásával foglalkozó tudományágak
eddigi eredményei, tudománytörténeti vonatkozásai érdekelnek, mert a legtöbb tanulmány
bőségesen tárgyalja az eddigi kutatásokat, és örvendetes a jegyzetek, illusztrációk
számának növekedése is. A tudományos ülésszak munkája elősegítette az egyes tudományágak
közeledését, az egyes fogalmak tisztázását (pl. a rokon nyelvek genetikai és tipológiai
azonosságai). Köszönet illeti a Mari Tudományos Kutató Intézetet a tudományos
ülésszak megrendezéséért és a Mari Könyvkiadót az elhangzott előadások közzétételéért.
SZÍJ
ENIKŐ
Hajdú Péter: Chrestomathia Samoiedica
Budapest, 1968. Tankönyvkiadó. 239 1. + 1 térkép
1. Chrestomathián voltaképpen szövegeket tartalmazó szemelvénygyűjteményt
értünk. A nyelvészeti jellegű, egy nyelv bemutatását szolgáló segédkönyvekben a szövegekhez
szójegyzék járul. A hagyományos értelmezésű chrestomathiákban emellett legtöbbször
nyelvtani vázlatot találunk; ez az adott nyelv megismeréséhez csak csekély és
felszínes ismereteket adhat. Példaképpen megemlítjük a Finn Irodalmi Társaság, illetőleg
a Finnugor Társaság ,,Hilfsmittel"-sorozatát (Apuneuvoja suomalais-ugrilaisten kielten
opintoja varten. Hilfsmittel für das Studium der finnisch-ugrischen Sprachen. Helsing-