Nyelvtudományi közlemények 71. kötet (1969) - MTA ...

Cseremisz és csuvas népdalgyűjtés 1966-ban
Az a nyolchetes gyűjtőmunka, amelyet 1966 augusztusában és szeptemberében
BBRECZKI GÁBORral a cseremiszek és a csuvasok között végeztünk,
szerves folytatása volt korábbi közös és egyéni kutatásainknak. A munkánk
középpontjában — miként az előző alkalmakkor is — a falusi felvételek készítése
állott. A városokban: Joskar-Ol ában és Csebokszar iban talált
kéziratos gyűjtemények tanulmányozása többnyire csak az új gyűjtésünk
régebbi adatokkal történő kiegészítését jelentette. Nyelvész és népzenekutató
együttműködése igen hasznosnak bizonyult. Utunk mind a zene-, mind a
nyelvtudomány szempontjából gazdag eredménnyel zárult. A népdalok szövegének
gondos, helyszíni lejegyzése megkétszerezte a gyűjtött zenei anyag értékét.
A dallamok rögzítése teljes értékűvé tette a népköltési gyűjtést.
A kutatóút elején kettős célt tűztünk magunk elé. Az idő kétharmadában
a még kevéssé ismert keleti és északi cseremisz járásokat volt szándékunkban
felkeresni, hogy ott a falvakban is tanulmányozzuk a már hírből nem kvintváltónak
ismert népzenét. Csak egy utat terveztünk a délnyugati hegyiekhez,
hogy ott meg a már külön-külön ismert, hegyi és erdei, egy- és kétrendszerű
kvintváltás kapcsolatát keressük. Arra törekedtünk, hogy összefüggő adatsort
kapjunk a cseremisz zenei dialektusokról s ha lehet — kellő számú dallam
birtokában — egyelőre be is fejezzük a tíz éve kezdett zenei kutatást. A fennmaradó
időben a cseremiszek délnyugati szomszédainak, a Volga jobb partján
élő csuvasoknak a felkeresését vettük tervbe. Egyrészt az északi, virjal zenei
dialektusról 1964-ben szerzett ismereteinket akartuk bővíteni, másrészt a déli,
anatri vidékre készültünk, ahonnét ez ideig semmiféle hangzó anyag nem állott
rendelkezésünkre. A csuvas útiterv tehát részben folytatást, részben pedig
csak egy kezdő lépést irányzott elő.
Kodály Zoltán, aki évek óta maga is szorgalmazta újabb és újabb, közös,
Volga-vidéki gyűjtőutak létrejöttét, a Szovjet Zeneművész Szövetségtől kérte
a munka támogatását. A Szövetség készséggel sietett segítségünkre és lehetővé
tette, hogy rövid moszkvai tartózkodás után a kutatás színhelyére utazzunk.
Ott a Mari, illetve a Csuvas Tudományos Intézet már ismert munkatársai
egyengették további utunkat. Közülük a cseremiszeknél Iván Ivanov nyelvész,
a csuvasoknál pedig Jurij Iljuhin zenetanár kérésünkre útiterveket készített,
minden vidéki utunkra elkísért s számos gondját vette le rólunk az énekesek
összegyűjtésének, az elszállásolásnak, a falvak közötti közlekedésnek. De nekik
köszönhetjük a szövegek revideálását, sőt részbeni lejegyzését is. A fővárosokból
kiinduló vidéki gyűjtőútjaink során a helyi repülőgépeken, autóbuszokon,
személy- vagy teherautókon 1700 kilométert tettünk meg. Ezen utazásainkat
leszámítva 30 községben 30 napot fordíthattunk tisztán a kutatásra. Ezalatt
1*