Nyelvtudományi közlemények 71. kötet (1969) - MTA ...

178 SZEMLE - ISMERTETÉSEK
(Moszkva), aki külső rekonstrukcióval próbálja az uráli vokalizmus elemeit kikövetkeztetni
(95 —100): az altáji és a dravida nyelvek vokalizmusát vonja be az összehasonlításba.
— E nagyvonalú cikk módszertani ellentéte a másik hangtani cikk, melynek
D. G. KAZANCEV (Joskar-Ola) a szerzője. Tárgya: az intervokális zárhangoknak a mari
nyelvben elszenvedett változásai (105—8).
A címben említett első kötetnek a második részét történeti tanulmányok alkotják.
V. GENING (Szverdlovszk): Miként keletkezett az uráli etnikai (nyelvi) közösség.
az ő tollából származik az udmurt nép eredetét régészeti alapon vizsgáló tanulmány is
(262 — 70, ül. 271 — 78). T. A. KRJUKOVA (Leningrád) az udmurtoknak a Volgamente
és az Urálvidek népeivel való kulturális kapcsolatait vázolja (279 — 86). V. A. SZEMENOV
(Izsevszk) az udmurt népi díszítőelemek történetéről emlékezik (287 — 93), M. K.
SZISZOJEV (Izsevszk) pedig az udmurtokról szóló első írásbeli megemlékezéseket sorakoztatja
fel. Hasonló munkát a böszörményekre vonatkozólag (újabb számbeli adatokkal)
G. N. TREFIT.O-V (Izsevszk) végzett (294—309, 01. 310 — 18).
2. Némely előadás kézirata későn érkezett be a szervező bizottsághoz. Ezeket
V. ALATIREV külön füzetben publikálta. Mivel ez a füzet (kis példányszáma miatt)
csak kevesek kezébe jut el, helyesnek gondolom a benne foglalt előadások címének felsorolását:
Dzs. G. KIJEKBAJEV (Ufa): Az urál-altaji abesszivuszról és eredetéről (13 —
19), valamint: Az urál-altaji nyelvek néhány számnevéről (20—34), M. R. FEDOTOV
(Csebokszari) : A bulgár nyelv és kapcsolata némely finnugor nyelvvel (42 — 43), G. M.
KERT (Petrozavodszk) : A keleti-tengeri nyelvekben és a lappban levő germán jövevényszavak
kutatásának a történetéhez (11 —12), V. JE. ZLOBINA (Petroskoi): Oroszkarjalai
nyelvi érintkezések és szerkezeti változások (egy karjalai nyelvjárásban) (9 —
10), A. LAANEST (Tartu): A nem-első szótag hosszú magánhangzóinak története az
izsor, vót és a finn nyelvben (35 — 36), M. I. ZAJCEVA (Petroskoi): Moderatív [értsd:
enyhén kicsinyítő] képzők a vepsze nyelvben (6—8), M. I. MUXLONEN (Petroskoi):
A vepsze nyelvbe átvett orosz jövevényszavak hangtani alkalmazkodása (38 — 41),
N. B. BTJRGANOVA (Kazány): A tatár nyelv udmurt jövevényszavai (1 — 5), A. K. MATVE-
JEV (Szverdlovszk): Az orosz Észak helynevei és permi komponensük (37), A. V. CIRKIN
(Szaranszk): Mordvin—udmurt művelődési kapcsolatok .(69 — 70).
*
Szinte felesleges leírnunk, hogy szeretettel és örömmel regisztráltuk a két kiadványban
megjelent tanulmányokat. Tettük ezt azért is, mert a mind bőségesebben „termelő"
szovjet finnugrisztika kiadványai részben megszerezhetetlenek, részben pedig
nem is értesülünk róluk központilag szerkesztett bibliográfiai összefoglalások hiányában.
Evvel a két kötettel kapcsolatban megállapíthatjuk, hogy jelentősen szaporodott
az egymás közelében beszélt, eredet tekintetében egymástól független nyelvek érintkezésével,
elsősorban a finnugor—török kapcsolatokkal foglalkozó kutatások száma.
Termékenyítőleg hatott a lexikológiára az izoglosszák bevezetése a nyelvi kapcsolatok
vizsgálatának terére. Ugyanakkor valamelyest csökkent a hangtani tanulmányok
száma, pedig éppen ez is olyan terület lehetne, ahol modern módszerekkel hatékonyan
előbbre törhetne a szovjet finnugrisztika.
ERDŐDI JÓZSEF
Nils Erik Hansegàrd: Récent Finnish Loanwords in Jukkasjärvi
Lappish
Uppsala, 1967. Acta Universitatis
Upsaliensis, Studia Uralica et Altaica Upsaliensia 3. 269 1.
,,A nagy terjedelmű Jukkasjärvi kerületet, amely Svédország Norvégiával határos
legészakibb része, 800 lapp és néhány ezer finn lakja. A kerület közepén e században
modern bányaváros született, Kiruna, melynek lakossága főként svéd." (9. 1.)
„Jelen tanulmány tizenhárom évi megfigyelésre alapozódik." (18. 1.)
„E munka körülbelül két és fél év alatt készült."
A fenti idézetek a szerzőtől származnak és talán fényt vetnek arra a körültekintő
alaposságra, amely mindenekelőtt jellemző e műre. Mondhatnók, a legfinomabb felbontóképességű
papírra nagyított „pillanatfelvétel" e könyv a vizsgált területnek nem
csupán nyelvi, hanem gazdasági, szociális és kulturális viszonyairól.