Szállási Árpád

512. A forró és idült csúználi bonczleletről
(Henle's u. Zeitschr. 1847) O.T. 1847. XII. 22. 347-351.
513. Tapasztalatok némelly gyógyszerek hatásáról
(Rhein. Monathschr. 1847) O.T. XII. 22. 351-352.
514. A hajszáledényi guta (apoplexia capillaris) különbözősége a betegség fészk
és természete szerint: Albers bonni tanáról
(Caspers Wochenschr. 1847) O.T. 1847. XII. 23. 358-363.
515. A nehéz havadzás egy sajátságos alakjáról
(Lond. Gaz.) O.T. 1847. XII. 23. 363-364.
516. A mákonyról szunyaltartalmát tekintve
(Joum. de Méd. 1847) O.T. 1847. XII. 23. 364-365.
517. Chomel párizsi tanár nézetei az emészthetetlenségről (Dyspepsia)
(Annál, de Thérap.) O.T. 1847. XEL 24. 378-379.
518. Észrevételek a Bright-féle betegség kórisméjéről s ennek fehérnyés
vizellethezi viszonyáról
(Lond. Gaz.) O.T. 1847. XII. 24. 379-382.
519. Az izzó vas alkalmazásáról a méh hüvelyi részének némelly betegségei elle
(Griesinger's Archiv 1847) O.T. XII. 24. 382-384.
520. A süllybeni mérgek vegytani szerkezetéről
(Gaz. med. 1847) O.T. 1847. XII. 25.400.
Az 1847-es évfolyam a Kir. Term. Tud. Társ. minden eseményéről
tudósított. Török recenzori szorgalma nem lankadt. Ez az első évfolyam,
amely igaz német nyelvű közvetítéssel, de az oroszországi egészségügyről
is hírt ad. Persze az egzotikumot sem nélkülözve. Ilyen pl. „A tatár népszer
a szülési folyamat meggyorsítására". Ha a sátor szőnyegén a vajúdás beindul,
a kint cserkésző férj puskával elkezd lövöldözni, hogy az ijedtség
fokozza a folyamatot. Már eredményes méhenkívüli terhességi műtétről is
beszámolt, a Bright-kórnál a fehérje kimutatása a vizeletben döntő. A
távolinak tűnő Oroszország mellett a még messzebbi Brazília gyógynövényei
is bemutatásra kerülnek e Times alapján. Ilyen a Paullinia pinnata
gyökere, amely erősen bódító hatású, vagy a hashajtó Feuillea speciosa.
122