Szállási Árpád

5. Meszes: Szklenó, Buda, Ruszbach.
6. Vasas: Szliács, Vihnye, Rajeez.
7. Konyhasós: Mehádia, Hercules forrás.
//. rész:
1. Kénes hideg gyógyvizek: Párád, Balf, Kovászna, stb.
2. Égvényes (alkalikus) hideg gyógyvizek: Fertő-tó, Konyári-tó, Nyíregyházi-sóstó,
Palics.
3. Savanyu vizek: Balatonfüred, Ugod. A savanyú vizek öt alfaját különböztette
meg.
A felsorolt 33-ból csak Balatonfüred és Párád maradt meg.
4. Keserűvizek: Buda, Esztergom, Ivánda, Ölves.
5. Vasgálicos timsós vizek: Párád, Gyöngyös, Erdőbénye, Mogyorós, Sárisáp.
6. Hideg konyhasós vizek: Vízakna, Torda, Szlatina.
7. Iblany (jód) tartalmú gyógyvizek: Trencsénhéwizei.
Az első kiadásban még nincs külön a hévvíz és a gyógyvíz, míg a
másodikban mindkettő 7-7 fejezetre osztott. Az esztergomi palackozástól
még mindig nincs elragadtatva. Míg a század elején „Pesten az érseki kettős
kereszttel ellátott üvegekben áruitattak", addig most csakis a Sihulszky
gyógyszerész úr ügybuzgalma tartja piacon ezt a fővároshoz közeli és olcsó
palackozott keserűvizet.
A függelékekben a korábbi kétségeit megismételte, a vegyelemzés
hiányosságától az úttalan utakon át a hazai orvosok nemtörődömségéig. Sem
a közbeesett és elveszett a szabadságharc, sem az azt követő Bach-korszak
nem kedvezett a balneológia fejlődésének. Ha Török József ezt nem is
hangsúlyozta.
A második kiadáshoz 12 gyönyörű kőnyomatos fürdői tájkép járult.
Ezekből öt maradt (Balatonfüred, Buda, Császárfürdő, Harkány, Parád-Csevice)
a trianoni határainkon belül. A képeket Zombory G. metszette és Rohn
nyomdájában készültek Pesten. Füreden gyönyörű badacsonyi háttér, a
vízen gőzös, de fürdőzőket nem látni. A Császár-fürdő előtti Dunán gőzös,
csónakázók, a parton merítőhálós halászok, de fürdőzők ott sem. Harkányban
lovasfogat tart a fürdőépületek felé, előtte néhány öltönyös űri pár.
Párádon a timsós fürdő épülete és háttere szintén személyek nélkül. Ám ha
a Bártfa, Mehádia, Pöstyén, Szklenó, Szliács, Szobráncz és Trencsén látképét
nézzük, a mai értelemben vett fürdőéletet akár diszkrét fürdőruhában
sem venni észre. Bizarr lehetett a nappali személytelen szemérem, éjjel
pedig a meztelen dorbézolások kontrasztja.
Ezt a kor emberei bizonyára észre sem vették.
Az ötvenes évek elejétől változott az okatási rendszer. Az egyházkerület
1852. július 1-ei közgyűlése határozatot hozott a gimnáziumnak nyolcosztályosra
történő felemeléséről, illetve a jogakadémia felállításáról. Az
68