Szállási Árpád

Mikor hozzákezdett, első dolga az arra vonatkozó hazai és külföldi
szakirodalmat összegyűjteni, a vegyészekkel kapcsolatba lépni, a megyei és
fíirdőorvosokkal levelezést folytatni. Ennek fennmaradásáról nem tudunk.
A tudós-jelölt még nem volt akkora fajsúlyú egyén, hogy kézirataira az
Akadémia igényt tartott volna. Majd rövidesen Debrecenbe költözött, s az
összecsomagolásnál nem a mulandónak vélt levelezést tartotta megőrzendőnek.
Bár tévednénk! Valamennyi fürdő rövid előtörténetét, ismertető
irodalmát felsorolja, a külföldi nagyhírű forrásokkal összevetve. Minden
hasonlat sántít alapon, mert geográfiai, meteorológiai, klimatológiai és
egyéb tényezőket is figyelembe kellett vennie. Nyolc nagy csoportra osztotta
gyógyvizeinket.
1. Vegyileg közönyös
2. Kénes
3. Konyhasós
4. Keserű
5. Szikéleges (salétromos)
6. Meszes
7. Savanyú
8. Vasas vizek
A felsorolt 120 fürdő a történelmi Magyarországra vonatkozik, Trianon
után ezeknek egytizede ha megmaradt Ez utóbbiak közül kiemelendők:
az egri, a harkányi, a budai, a parádi, a balatonfüredi és az eszteigomi. A
tárgymutatóban viszont „csak" hét csoport szerepel. Jellemző és tanulságos
az esztergomi keserűvízről szóló fejezet. A Szent-Tamás-hegy lábánál lévő
pincékben megtalálható. Winterl, Kitaibel és Tognio, tehát a legjobb vegyelemzők
a híres sedlitzi vizekkel tartották egyenértékűnek. Csakhogy: hiába
van az ősi város Budapesthez közel, hasztalan a dunai víziűt olcsósága, a
fővárosban nem lehet esztergomi keserűvizet kapni. Ahogy írta: „a magyar
búzát és bort, legföljebb repczét termeszt, sertést és birkát tenyészt, más
iparágról gondoskodni nem tud... Bezzeg ha egy pálcával lesétáló cseh
birtokába jutna, az egypár évtized alatt millionairré lenne általoK' (53). Az
ügy érdekében Török leutazott a prímási városba. Szerencséjére egy derék
gyógyszerész, Schulszky József fogadta, aki saját pincéjében korszerű palackozót
rendezett be, s így ad hírt az esztergomi keserűvíz létezéséről. Erre
még a második kiadásban is visszatér. A függelékben hat tényezőt sorol fel,
amelynek folytán a külföldiekkel szemben hátrányos a helyzetünk.
1. Ásványvizeink nagy része nincs korszerűen analizálva.
2. A források mellé nincsenek kényelmes helyiségek építve.
3. A fürdőkben nincsenek szakképzett balneológus orvosok, pedig Tognio
tanár szerint a fürdő olyan orvos nélkül, mint a nyáj pásztor nélkül.
4. A fürdőkben tiltsák be a dorbézolásokat, hazárdjátékokat, száműzzék
onnan a kéjhölgyeket.
65