Szállási Árpád

lent kis könyvből ismerjük (17). Célja az ásványország tárgylása, a világegyetemmel
és naprendszerrel együtt. Megtanulhatták belőle a heliocentrikus
világkép logikus kialakulásának hosszú históriáját, a föld méreteit, a
naprendszerbeni elhelyezkedését, forgását, stb.
A reformkori új iskola-követelmény már jobban forszírozta a reáltudományokat,
ennek kívánt megfelelni ez a földrajzot, sőt agronómiát magába
foglaló könyv. „Földünk jövője" szintén foglalkoztatta, nem kizárva a
föld belsejében fortyogó lávatömegek feltörése révén új szigetek, sőt földrészek
keletkezését a jobbik esetben, de elvileg lehetséges a felületi vizek
elpárolgása, a Hold sorsára való jutás. Esetleg „csak" az ember eltűnése,
mert „tudjuk, miképen volt idő, 's hosszú ezredek sorsát magába foglaló idő,
mikor a földön ember nem létezett, nem létezhetett. Épen így lehet, mondjuk
ki bátran, lesz idő, mellyben ember nélkül lesz a' föld: már azért-e, mivel
talán újabb forradalmak - nyomán az eddigi törvényeknek - újabb 's
nemesebb teremtményeket állítanak helyükbe, kik a 7 mi kövületeinket fogják
vizsgálni, mint a 7 kiveszett állatokét" (17, 112-114.) E madáchi soroktól
függetlenül szembetűnő, hogy a Diószegi-Fazekas féle Fűvészet, valamint
a Szentgyörgyi József-féle „állatország" (44) után végre elkészült a debreceni
ásványtan-könyv is. Török József diákoskodása egyrészt a kései felvilágosodás,
másrészt a nemzeti reformkor időszakára esett (1). E periódushoz
kötött az 1823-ban alakult természetrajzi katedra (ennek lesz később tanára
Török József), valamint az 1830-ban,
tehát tanulónk első akadémiai évében
a pedagógia, majd 1844-ben a harmadik
teológiai tanszék létrehozása. A
reformkor tehát az oktatási rendszert
korszerűsítette. A kollégium önálló
füvészkertet kapott, Hatvani szelleme
már nemcsak legendában létezett. Letéteményesei:
a matézist oktató Kerekes
Ferenc, valamint a már említett
Csécsi Nagy Imre orvos-tanár.
Ha összevetjük a többi, felső
tagozatokkal is rendelkező kálvinista
kollégiumokkal, volt kikhez igazodni.
Pápán Jókai rajongásig szeretett
tanára: Tarczy Lajos, Sárospatakon a
polihisztor Nyiri István, Marosvásárhelyen
pedig tudománytörténetünk
egyik legsokoldalúbb büszkesége:
Bolyai Farkas jelentette a zsinórmértéket.
Nyiri egyik híres könyvét (35)
a birtokosi bejegyzés szerint Török
6
A' TUDOMÁNYOK
SZVESÉGE.
ELSÓ" KÖTET.
I. A* KÖZÖNSÉGES TUDOMÁNYKÖR,
II. NYELVTUDOMÁNYOK
RENDBE SZEDTE
N Y I R Y
ISTVÁN,
OSZTÁLYA.
a" S, Pataki Kollégiumban a' Philosophiának
Jk'V.önséges Tanítója. *
(f^JlACd^y J%- f \
jT*^&S£s &ir\ £*4?
b. PATA Tv ü i\
N T v omtattato tt NádaskayAndr á s áltaí
1 8 2 9..
Nyiri István műve