Szállási Árpád

feljegyzése szerint Magyarországon 1559-ben Miskolcon esett le 5 darab
emberfej nagyságú kődarab.
1. Első osztályait képezik a tiszta meteorsavak., holosideritek. Nikkeltartalmuk
miatt ellenállnak az idők viszontagságainak. Keleten a kalifák kardja
állítólag ilyen fémből készült, a vasat nem ismerő eszkimóknál és indiánoknál
pedig másból nem is készülhetett. Mexikóban 400 mázsásakra is találtak.
2. A félsavas meteoritek, főleg Szibériában, de nálunk is előfordulnak.
3. Vasszemcsés, vagy széntartalmú carbit, bizonyítja Földdel való rokonságát.
A már méltatott Kaba-Debreczeni, Jebkő" tiszta carbonit, ezért ritkaságnak
számít az egész világon. A nagy vegyész Wöhler elemzése szerint
gazdag a magnesium, valamint a vasoxydul tartalma is. A tudomány akkori
állása szerint a Naprendszer háztartásában fontos szerepet játszottak a
meteorok, mert a Nap felületére csapódva a fény és hő forrásaivá válnak. A
világűrben megfigyelhető folyamatok azt bizonyítják, „hogy a teremtés
nagy munkája még nem fejeződött be a hetedik napon".
írta stílszerűen a tiszántúli professzor.
Debrecen rovarfaunája a másik témakör. A Zelizy Dániel doktor által
szerkesztett és kiadott Debreczen sz. királyi város egyetemes leírása (65)
szintén hozta a nagy összefoglalót. A Coleopterák (téhelyröpűek) előtt az
első rend az egyenes röpűeké (Orthoterák), alosztályai: álrecés röpűek,
valódi egyenes röpűek, bőrszámyúak.
II. Rend a „reczés röpűek", vagy neupterák.
„Az előadottak szerint Debreczen határán az egyenes röpűek rendjéből
45 faj: az idegröpűekből 19 faj: a téhelyröpüekből 1154 faj: a hártyaröpűekböl
117 faj: a pikkelyröpüekből 289faj: a két röpűekből 84 faj: s végre
a félröpűekböl 113 faj tenyészik s e szerint Debreczen rovarfaunája 1821
fajt foglal magába".
Török József doktor tehát rovartan terén elvégezte azt a feltérképező
feladatot, amelyet Diószegiek a botanikában. Érdemes lenne egy mai szakrovartanásznak
utána vizsgálni, mennyi maradt meg belőlük a környezetszennyeződés
után!
Szinnyei szerint „az általa kezelt betegek számát 2000-re teheti" (46).
Magas kort megérve, ő búcsúztatta pápai tanártársát, tudós Tarczy Lajost
(61), Jókai egykori pedagógus-bálványát, Petőfi pápai segítőjét.
Az idő azonban felette is könyörtelenül eljárt.
Igaza van Hőgyesnek, amikor azt írta: „egyike volt orvosi rendünk
azon most már egyenként majdnem teljesen kihaló jeles tagjainak, akiknek
magasra törekvő tudományos életpályáját részint a negyvenes évek utolsó
éveinek eseményei, részint az egyetem körében akkor még uralkodott felekezeties
felfogás eröszakosanfélbeszakitották, de kik az események által más
térre szoríttatva sem mondtak le tudományszeretetükről, hanem az adott
88