Szállási Árpád

felállított kórházak parancsnoka pedig a már említett Obonyai János. A
lelkes Töltényi azonban nem rendelkezett akkora tapasztalattal, valamint
szakmai tekintéllyel, mint kiváló elődjei, ezért Kossuth a legmegfelelőbbet:
Flór Ferencet, Pest város igazgató főorvosát nevezte ki az egészségügyi
osztály élére. Gortvay szerint (23) az ő érdeme, „hogy a bomlásnak indult
hadsereg egészségügye terén személyi és tárgyi vonatkozásban, továbbá a
kórházi és gyógyszerellátás terén érezhető hiányon úrrá tudott lenni. Először
szigorú intézkedésekkel visszaállította az orvosi személyzet fegyelmét és
rendezte a tábori orvosok rangfokozatait, rangjelzéseit és fizetését, továbbá
megtiltotta, hogy tábori szolgálatban álló orvosok állomásaikat elöljáróik
engedélye nélkül elhagyják. Elrendelte, hogy a tábori orvosok kabátgombnyilásukban
mindenki által könnyen megkülönböztethető fehér szalagot
viseljenek. Aztán keresztülvitte, hogy a magasabb parancsnokságok orvosokat
önkényesen ne nevezzenek ki, és biztosította, hogy a hadseregcsoportok
vezetői rendszeres jelentéseket küldjenek be hozzá az egyes csapattestek
egészségügyi viszonyairól és a tábori egészségügyi intézmények szükségleteiről.
Flór szervezőképességét bizonyítja, hogy néhány hét alatt megalkotta
a hadsereg első egészségügyi szervezeti szabályzatát" (23).
Flór honvédorvosi tevékenysége Debrecenhez kötődik, ezért tartottuk
szükségesnek részletesebben ismertetni. Véle egyazon napon, 1849. január
24-én került a helyi honvédkórházak élére Obonyai János, Kossuth akkori
háziorvosa is egyben.
Mint ismert, a képviselőház ülésterme a Kollégium oratóriuma lett.
A kormány tagjai, Kossuth kivételével, a városi elöljáróknál kaptak szállást.
Ilyen elosztás alapján került Mészáros Lázár hadügyminiszter Török József
orvos-tanár Hatvan utcai házába (11). A vendéglátó akkor még nem szerepelt
a hadkötelezett orvosok listáján. Obonyai főorvos-parancsnok a város
vezetőivel közösen a következő hadikórházakat rendeztette be: a Szent Anna
utca és Varga utca sarkán lévő piaristák épülete volt a 84 ágyas központ.
Utána legfontosabb az Ispotály utca-Salétrom utca folytatásában, a Postakert
előtti téren lévő polgári kórház 59 beteggel és 8 orvossal. A város
központjában, a Fehértó vendéglőben 10, magánházaknál 75 beteget ápoltak
(11). A Kovács Pál házában berendezett fiók-kórház 66 beteget fogadott be,
majd a „Dohányabáldó" is tábori kórház lett, egy február 4-i kormányrendelettel.
Az egyre emelkedő műszerigényt a Nagyváradon működő kardgyár
igyekezte kielégíteni. A párciumi város zsidó lakosságának kulcsszerepe
volt a honvédség ellátásában. A műszerek mellett itt volt a puskapor- és
gyógyszerelőállítás központja. Debrecen leányiskolái minden szabadidejükben
tépést készítettek. A Pesten hagyott főgyógyszertár pótlására tábori
patikát állítottak fel. A hadügyminisztérium „erélyes takarékosságot irt elő:
az orvosokat csak az elengedhetetlenül szükséges gyógyszerek kiadására
utasította s a készlethez mérten közölte a hivatalos lapban, hogy mily
gyógyszereket rendelhetnek" (11).
60