Szállási Ãrpád
Szállási Ãrpád
Szállási Ãrpád
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
nek magát átengedni, tétlenkedni, mert a másik élet megmentése ösztönzi<br />
az embert gyors és szakadatlan munkásságra" (9). Leírása szerint erős vérzés<br />
nem volt, ezért „üteret nem látszott szükségesnek lekötni". Lege artis a<br />
hasfalat összevarrták, de néhány nap műlva hasháityagyelladás lépett fel<br />
nála, s „ötödnapra véget vetett a beteg nyomorteljes életének"-.<br />
A Tiszántúlon tudtunkkal ez volt az első császármetszés, ahol legalább<br />
a magzat életben maradt<br />
A fiumei nagygyűlésen Debrecent 30 személy képviselte. Ebből 12<br />
földbirtokos, 4 gyógyszerész és csak két orvos volt. A többiek: tanár,<br />
magánzó és egyéb kategóriába tartozók. Szerepe lehetett ebben a tengerparti<br />
nyaralásnak.<br />
Az 1871. évi Aradon tartott XV. nagygyűlésen Török József egyszerre<br />
képviselte Debrecent, a Tudományos Akadémiát és a Kir. Orvosegyesületet.<br />
Ezért a Debreceni Orvos-Gyógyszerész Egylet a következő levelet<br />
küldte az illetékeseknek:<br />
„Mélyen tisztelt Elnökség!<br />
A debreceni orvos-gyógyszerész egylet a tekintetes nagygyűlés<br />
elnökség szíves meghívását nagy örömmel fogadta és midőn nagybecsű<br />
figyelméért hálás köszönetét kifejezné, bátorkodik, egyszersmind<br />
a mélyen tisztelt elnökségnek jelenteni a magyar orvosok és<br />
természetvizsgálók folyó évi nagygyűlésén orvos-gyógyszerészi<br />
egyletünket Tamássy Károly gyógyszerész elnök úr elnöklete alatt<br />
Török József tanár, Spietzer Károly tr. és Tamássy Béla gyógyszerész<br />
urak képviselendik. elnöki megbízásból alázatos szolgálja:<br />
DK Popper Lajos egyl titkár"<br />
„Mellesleg" a rovartani kutatásait is befejezte ez az orvos-tanár.<br />
Úgy is mondható tehát, hogy munkába temetkezve igyekezett elfelejteni<br />
a tanszékvezetői ambícióinak kudarcait.<br />
Több levélben erről nem esett szó.<br />
A talált és eddig még közőletlen posta-anyagából viszont a pályafutása<br />
gyakorlatilag rekonstruálható.<br />
1868. június 26-án a következő sorokat menesztette a fővárosba:<br />
„Kedves Bátyám!<br />
Szándékom volt az akadémiai titkárválasztó gyűlésre f hó 24 vagy<br />
28-án Pestre felrándulni s egyszersmind névnapodat ünnepélvén<br />
személyesen üdvözölni, de részint kedély lehangoltságom, részint<br />
sok dolgom, részint az idő mostohasága meggátolt jószándékomban,<br />
s ennélfogva csak néma sorokban fogadd üdvözletemet s azon<br />
jókívánságomat, hogy Isten tartson még meg számos éveken keresztül<br />
s tegye boldoggá családod minden tagját-<br />
81