Szállási Árpád

Február 22-én a következőket írta:
„Kedves Bátyám!
Tegnap d.u. kisértük ki örök nyugalom helyére Aranyi Collégádat
a Révész Imre lelkes szónoklata után! íme ez idő szerint én vagyok
a debreceni tanárkar legidősb tagja. 16 év elseperte az összes
tanárt, mely 1848-ban létezett. Ennek következtében remény lem f
vagy is inkább félek tőle, Kun-Szent Miklós és Tóth Kálmán
kölcsönösen megszabadulnak egymástól s meg lesz nyomorítva a
nemzedék, ide letörpitve a debreceni theológia is. Az ápril hóban
tartandó superintendentialis gyűlés kétségkívül megteszi a válasz-
tást-
Lent létemkor valószínűleg elfelejtettelek megkérni egy katulyának
elküldésére, tehát most kérlek, hogy a könyv szekrényed tetején
hagyott korinadliszerü bogárkatulyát, mely jelenleg üres, küld el
a múzeumba Frivaldszky János múzeumi őrhöz, azzal az üzenettel,
hogy én küldöttem, ő már tudja mire való.-
Többire Isten áldjon meg egész családoddal kívánja az enyémekkel
egyetemben
szerető öcséd
Török József
U.i. Jancsinak mind ezideig nem tudtam helyet kapni egy debreceni
asztalosnál se.-"
Az október 24-i levele hangulatában már gyászkeretes.
„Kedves Palim!
Eperében (.délután 2 és 1/2 órakor) hunyta le szemeit örök álomra
az én imádott Tubicám s vele együtt földi boldogságom sirba
szállott. Keblem azt sugalta, hogy se veled, se apámmal, se barátimmal
ne közöljem előre betegségének halálos voltát, hanem
magam legyek epedve nézője féléven át az eleven halottnak, s halál
menyasszonyának. Már Barabás általi lefestese is azért történt,
hogy bírjam őt holta után is legalább eszményileg. Temetése
csütörtökön folyó hó 27-én dél előtt 10 órakor lesz. Tudasd barátimmal
megrendítő s kipótolhatatlan fájdalmamat. Csókolva családoddal
maradtam
szerető öcséd
Török József'
Sajnos, a több mint 100 portrét tartalmazó Barabás Miklós albumban
a dr. Török Józsefnéét nem sikerült megtalálnom. Valószínűleg a család
tulajdonában maradt, s lehet napjainkban is.
76