Szállási Árpád

jelentősége egyre nő. Ne feledjük, a pályamunka e célból készült, s érdekes,
hogy nagy nyersanyag-készletünket nem egy energia-szakember vagy közgazdász,
hanem egy orvosnak készülő fiatal tudós-jelölt tárta elénk ilyen
részletesen. Az összképből kirajzolódik gazdasági helyzetünk viszonylagos
szegénysége, továbbá nem is volt cél e téren megfelelő szakembereket
képezni. A mérnöki oktatás szintén Bécsben folyt, nem a magyar érdekeknek
megfelelően.
Az „égékeny ásványok" közé tartozik a kén, amely „nagy szerepet
játszik a gyógy- és műtanban." Akkor 40 készítményét ismerték. Atermészet
mindhárom országában előfordul Az ásványokban nyilván. A növények
közül a repcében, a vörös- és fokhagymában. Az állat szőréten, a záptojásban.
A vizeletből is kimutatták.
Negyedik fejezetből kiemeltek a sóneműek. Bugát tiszteletére az űj
terminológiát használta. Aszikeg (nátrium, soda) a Nagy-Kun-Jászkerületek
lapájos vidékein úgymond „bőséggel virágzik". Exportáljuk, de gyárat
idegenből vettünk hozzá.
A hamag (kálium, potassium) főleg a Bánságban található.
A salétrom előállító városai: Debrecen, Nyíregyháza, Nagykálló.
Kivitelét a kormány megtiltotta.
Az ötödik az ásványvizeket tárgyalja részletesen. Erre majd könyvei
kapcsán térünk ki, hiszen neve a balneológia terén lett a legismertebb.
Az is tanulságos, milyen kép rajzolódik elénk a növényország akkori
ismereteiből. Bárra István orvosdoktor botanikája szintén 1841-ben jelent
meg, tehát Török József ezt még nem használhatta forrásanyagként.
A bódító ópiumot gyógyszertani részéletességgel ismerteti, a moiphiumot
azonban még nem. Utána a „piros gyüszönye", azaz digitális purpuré
a következik. A digitalint még gyógyír-tapasznak használták. A
szívgyógyszerek „flastromát" napjainkban újra alkalmazzák. Az anyarozs,
vagy secale comutum ártó- és/vagy gyógyhatásait nem ismerteti. A f9maszlagos
redőnye", a datura stramonium tapasza az idegfájdalmakra használatos.
A beléndek, azaz hyosciamus niger szintén a bőrre applikáltan. Büdös
bürök, vagy conium maculatum, mint ősidők óta ismert méreg.
A nőszirom (iris florentina), a kerti peremér (calendula oíficinalis), a
szappanfu (saponaria officialis), a csípős hascsikaró (acria drastica), mind
megterem nálunk, többségüket mégis importálják. Exportálhaínók a varjútövis
tenget (rhamus catharücus), a réti cikorkát (gratiola officinalis), a
fekete hunyort (helleborus niger), de a kivitel nem érdeke az illetékeseknek.
A Kollégiumnak saját füvészkertje volt a szomszédos nyugati területen.
Németh László írja, hogy Csokonai és Diószegi-Fazekas városában egy
kicsit mindenki botanizált, s a fentiek szerint ez alól Török József sem
lehetett kivétel. Megemlíthető még a „ kerti váltok" (angelica archangelica)
15