13.11.2012 Views

2. hét: Az alakváltozás fogalma, kis és nagy alakváltozások ...

2. hét: Az alakváltozás fogalma, kis és nagy alakváltozások ...

2. hét: Az alakváltozás fogalma, kis és nagy alakváltozások ...

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

Bojtár-Bagi: Mechanika MSc gyakorlatok anyaga Második <strong>hét</strong><br />

∂u ∂v<br />

lehetnek. Például a középsíknál (Y = R esetén) számított első deriváltak közül <strong>és</strong><br />

∂X ∂ Y<br />

nulla <strong>és</strong> -2 (!) között változhat, de a másik két derivált is igen <strong>nagy</strong> lehet: u ∂<br />

nulla <strong>és</strong> egy,<br />

∂ Y<br />

∂v<br />

pedig nulla <strong>és</strong> -1 közötti változhat.<br />

∂X<br />

Fontos emlékeztetnünk arra, hogy a Green-Lagrange-tenzor elemei közvetlenül nem<br />

használhatók fel a megváltozott hosszak számítására, hiszen eredetileg hossznégyzetek<br />

különbségének jellemz<strong>és</strong>ére alkották meg őket, némi átalakítással azonban a „valódi”<br />

hosszváltozás is meghatározható belőlük. Például ebben az „egydimenziós” feladatban (az<br />

egyszerűség kedvéért indexek nélküli változókat használva) a Green-Lagrange-<strong>alakváltozás</strong><br />

az eredeti definíció alapján (itt l az új, l 0 pedig az eredeti hossza egy egydimenziós elemnek):<br />

l − l<br />

E = .<br />

2 2<br />

0<br />

2<br />

2l0<br />

Ha (tetszőleges értékű nyúlásra) egy „hagyományos” mérnöki <strong>alakváltozás</strong>t<br />

l − l0<br />

ε =<br />

l0<br />

módon definiálunk, akkor az első képletből kifejezett l értéket a másikba helyettesítve a<br />

következőt kapjuk:<br />

ε = 2E + 1 − 1.<br />

Ennek segítségével már meghatározható az új hosszúság a kezdeti érték felhasználásával:<br />

l = l 1+ ε = l 2E + 1 .<br />

( )<br />

0 0<br />

Nézzünk ennek bemutatására egy numerikus példát az előbbi, hajlított lemezcsíkra kapott<br />

eredmények felhasználásával. Legyen például L = 30 cm, R = L / π = 9,549297cm<br />

, a<br />

vastagság pedig: t = 2 mm. Számítsuk ki a Green-Lagrange-tenzor felhasználásával a<br />

„külső”, domború felületr<strong>és</strong>zhez (h = +1 mm) tartozó új hosszúságot. Maga a GL<strong>alakváltozás</strong><br />

az adott numerikus értékekkel:<br />

2<br />

h 1 ⎛ h ⎞<br />

EXX<br />

= + ⎜ ⎟<br />

R 2 ⎝ R ⎠<br />

A mérnöki <strong>alakváltozás</strong>:<br />

1 1 ⎛ 1 ⎞<br />

= +<br />

95,49297 2<br />

⎜<br />

95, 49297<br />

⎟<br />

⎝ ⎠<br />

= 1,05268 ⋅10<br />

ε =<br />

A külső felület új hossza:<br />

−2<br />

2E + 1 − 1 = 1,0472 ⋅ 10 .<br />

l = L 1+ ε = L 2E + 1 = 303,14159 mm .<br />

( )<br />

Ez az érték könnyen ellenőrizhető, hiszen π -vel elosztott értékének egyeznie kell az eredeti<br />

sugár +h-val megnövelt <strong>nagy</strong>ságával:<br />

l<br />

= 96, 49297 mm<br />

π<br />

vagyis a számítás helyes volt.<br />

⇔ R + h = 96,49297 mm ,<br />

b./ Számítsuk ki most az Almansi-Hamel-féle <strong>alakváltozás</strong>tenzort! <strong>Az</strong> előadáson tanult<br />

definíció az Euler-koordináták segítségével:<br />

1 1<br />

1 ⎛ u<br />

−T − ∂u ∂ i j ∂uk ∂u<br />

⎞<br />

k<br />

e = ⎡I -F F , vagyindexes jelöl<strong>és</strong>sel : ei<br />

j<br />

2 ⎣<br />

⋅ ⎤<br />

⎦<br />

= ⎜ + − ⎟ .<br />

2 ⎜ ∂x j ∂x i ∂x i ∂x<br />

⎟<br />

⎝ j ⎠<br />

6<br />

2<br />

−2<br />

.

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!