13.11.2012 Views

2. hét: Az alakváltozás fogalma, kis és nagy alakváltozások ...

2. hét: Az alakváltozás fogalma, kis és nagy alakváltozások ...

2. hét: Az alakváltozás fogalma, kis és nagy alakváltozások ...

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

Bojtár-Bagi: Mechanika MSc gyakorlatok anyaga Második <strong>hét</strong><br />

Használjuk most a GL-tenzort ugyanennek a számításnak a végrehajtására (ilyenkor az e2 -t<br />

az eredeti Lagrange-rendszerben adott koordinátáival, vagyis egy ott egységvektorként adott<br />

változóként kell figyelembe vennünk):<br />

T<br />

1 ⎡0 3⎤ ⎡0⎤ 7<br />

EGL, e = E [ ]<br />

2 2 EE 2 = 0 1<br />

4<br />

⎢<br />

3 7<br />

⎥ ⎢ =<br />

1<br />

⎥ .<br />

⎣ ⎦ ⎣ ⎦ 4<br />

A számítás „fordított” sorrendben is elvégezhető. Ugyanennek a vektornak az Eulerrendszerből<br />

a Lagrange-rendszerbe történő transzformálásánál a hossznégyzet változása:<br />

2 2<br />

1 ⎛ l − L ⎞ 7<br />

eAH<br />

, e = 2 ⎜ 2 ⎟ =<br />

2 ⎝ l ⎠ 18<br />

módon számítható, ami szintén egyezik az Almansi-Hamel-féle tenzorral történő<br />

transzformációval:<br />

⎡ 1 ⎤<br />

T ⎡ 1 1 ⎤ 1 ⎡0 9 ⎤ ⎢ ⎥<br />

7<br />

eAH , e = e<br />

2 2 ee2<br />

= ⎢ ⎥<br />

2 2 18<br />

⎢ ⎢ ⎥ =<br />

9 4<br />

⎥ .<br />

⎣ ⎦ ⎣ − ⎦ ⎢ 1 ⎥ 18<br />

⎢<br />

⎣ 2<br />

⎥<br />

⎦<br />

3. <strong>Az</strong> <strong>alakváltozás</strong>-sebesség tenzor (D)<br />

3.1. Számítsuk ki az AH-tenzor anyagi idő szerinti deriváltját az <strong>alakváltozás</strong>-sebesség<br />

tenzor segítségével!<br />

A tenzor számítása az eredeti definíció alapján:<br />

1 −T −1<br />

e = ⎡ ⋅ ⎤<br />

2 ⎣<br />

I -F F<br />

⎦<br />

.<br />

<strong>Az</strong> anyagi idő szerinti derivált ennek figyelembevételével:<br />

1 D −T −1 1 ⎛ D −T −1 −T D −1<br />

⎞<br />

eɺ = − ( F ⋅ F ) = − ⎜ ( F ) ⋅ F + F ⋅ ( F ) ⎟ .<br />

2 Dt 2 ⎝ Dt Dt ⎠<br />

Figyelembe véve, hogy a sebesség-gradiens tenzor az alábbi módon számítható (lásd a<br />

második <strong>hét</strong> előadásvázlatát):<br />

1<br />

L F F −<br />

= ɺ ⋅ ,<br />

az előbbi egyenletben szereplő deriváltak az alábbiak lesznek:<br />

D −1 −1 −1 −1 −1<br />

( F ) = − F Fɺ F = −F L ⇐F<br />

F= I azonosságból kiindulva, láncszabállyal ,<br />

Dt<br />

D −T −T D T −T T −T −T<br />

T<br />

( F ) = − F ( F ) F = −L F ⇐ F F = I azonosságból kiindulva, láncszabállyal .<br />

Dt Dt<br />

Helyettesítsük vissza ezeket a deriváltakat az AH-tenzor deriváltjának képletébe, így ott most<br />

már megjelenik a sebesség-gradiens tenzor szimmetrikus r<strong>és</strong>zét jelentő <strong>alakváltozás</strong>-sebesség<br />

tenzor:<br />

1 T −T −1 −T −1<br />

1 T T<br />

eɺ = − ( −L F F − F F L) = ⎡ ( − 2 ) + ( − 2 ⎤ = − −<br />

2 2 ⎣<br />

L I e I e)L<br />

⎦<br />

D L e eL .<br />

4. <strong>Az</strong> F gradienstenzor szorzat alakú (poláris) felbontása<br />

Emlékeztetőül a poláris felbontás alapvető képletei:<br />

F = R U ,<br />

U = F F R = F U<br />

⋅ ahol ( ) 1<br />

9<br />

T 2 -1<br />

⋅ , ⋅<br />

.

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!