2. hét: Az alakváltozás fogalma, kis és nagy alakváltozások ...
2. hét: Az alakváltozás fogalma, kis és nagy alakváltozások ...
2. hét: Az alakváltozás fogalma, kis és nagy alakváltozások ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Bojtár-Bagi: Mechanika MSc gyakorlatok anyaga Második <strong>hét</strong><br />
Használjuk most a GL-tenzort ugyanennek a számításnak a végrehajtására (ilyenkor az e2 -t<br />
az eredeti Lagrange-rendszerben adott koordinátáival, vagyis egy ott egységvektorként adott<br />
változóként kell figyelembe vennünk):<br />
T<br />
1 ⎡0 3⎤ ⎡0⎤ 7<br />
EGL, e = E [ ]<br />
2 2 EE 2 = 0 1<br />
4<br />
⎢<br />
3 7<br />
⎥ ⎢ =<br />
1<br />
⎥ .<br />
⎣ ⎦ ⎣ ⎦ 4<br />
A számítás „fordított” sorrendben is elvégezhető. Ugyanennek a vektornak az Eulerrendszerből<br />
a Lagrange-rendszerbe történő transzformálásánál a hossznégyzet változása:<br />
2 2<br />
1 ⎛ l − L ⎞ 7<br />
eAH<br />
, e = 2 ⎜ 2 ⎟ =<br />
2 ⎝ l ⎠ 18<br />
módon számítható, ami szintén egyezik az Almansi-Hamel-féle tenzorral történő<br />
transzformációval:<br />
⎡ 1 ⎤<br />
T ⎡ 1 1 ⎤ 1 ⎡0 9 ⎤ ⎢ ⎥<br />
7<br />
eAH , e = e<br />
2 2 ee2<br />
= ⎢ ⎥<br />
2 2 18<br />
⎢ ⎢ ⎥ =<br />
9 4<br />
⎥ .<br />
⎣ ⎦ ⎣ − ⎦ ⎢ 1 ⎥ 18<br />
⎢<br />
⎣ 2<br />
⎥<br />
⎦<br />
3. <strong>Az</strong> <strong>alakváltozás</strong>-sebesség tenzor (D)<br />
3.1. Számítsuk ki az AH-tenzor anyagi idő szerinti deriváltját az <strong>alakváltozás</strong>-sebesség<br />
tenzor segítségével!<br />
A tenzor számítása az eredeti definíció alapján:<br />
1 −T −1<br />
e = ⎡ ⋅ ⎤<br />
2 ⎣<br />
I -F F<br />
⎦<br />
.<br />
<strong>Az</strong> anyagi idő szerinti derivált ennek figyelembevételével:<br />
1 D −T −1 1 ⎛ D −T −1 −T D −1<br />
⎞<br />
eɺ = − ( F ⋅ F ) = − ⎜ ( F ) ⋅ F + F ⋅ ( F ) ⎟ .<br />
2 Dt 2 ⎝ Dt Dt ⎠<br />
Figyelembe véve, hogy a sebesség-gradiens tenzor az alábbi módon számítható (lásd a<br />
második <strong>hét</strong> előadásvázlatát):<br />
1<br />
L F F −<br />
= ɺ ⋅ ,<br />
az előbbi egyenletben szereplő deriváltak az alábbiak lesznek:<br />
D −1 −1 −1 −1 −1<br />
( F ) = − F Fɺ F = −F L ⇐F<br />
F= I azonosságból kiindulva, láncszabállyal ,<br />
Dt<br />
D −T −T D T −T T −T −T<br />
T<br />
( F ) = − F ( F ) F = −L F ⇐ F F = I azonosságból kiindulva, láncszabállyal .<br />
Dt Dt<br />
Helyettesítsük vissza ezeket a deriváltakat az AH-tenzor deriváltjának képletébe, így ott most<br />
már megjelenik a sebesség-gradiens tenzor szimmetrikus r<strong>és</strong>zét jelentő <strong>alakváltozás</strong>-sebesség<br />
tenzor:<br />
1 T −T −1 −T −1<br />
1 T T<br />
eɺ = − ( −L F F − F F L) = ⎡ ( − 2 ) + ( − 2 ⎤ = − −<br />
2 2 ⎣<br />
L I e I e)L<br />
⎦<br />
D L e eL .<br />
4. <strong>Az</strong> F gradienstenzor szorzat alakú (poláris) felbontása<br />
Emlékeztetőül a poláris felbontás alapvető képletei:<br />
F = R U ,<br />
U = F F R = F U<br />
⋅ ahol ( ) 1<br />
9<br />
T 2 -1<br />
⋅ , ⋅<br />
.