You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Már akkor is, gondolta szomorúan Susanna, már akkor is hiányzott<br />
valami Charlie Babbitt erkölcsi érzékéből. Nem szólt, hallgatta<br />
tovább Charlie-t.<br />
– Megyünk a Columbia autópályán. Négy srác. És egyszer csak<br />
lemeszelnek. Apám bejelentette, hogy ellopták az autóját. Nem azt,<br />
hogy a fia elvitte engedély nélkül, hanem hogy ellopták. – Charlie<br />
kisfiús arca csupa ideg arc lett, ahogy emlékezett. – Rendőrkapitányság.<br />
A többi fiút egy órán belül kiváltotta az apja. De ő engem<br />
két napig ott hagyott!<br />
– Úristen! – suttogta Susanna együtt érzően.<br />
– Azok a részegek! – Charlie megborzongott, ahogy visszagondolt<br />
az ott töltött negyvennyolc órára. – Akkor az egyszer éreztem<br />
életemben halálfélelmet, hogy nem kapok levegőt, hogy öszszeszarom<br />
magam. Akkor elköltöztem, és azóta a lábamat se tettem<br />
be ide.<br />
Hát ez volt a történet. Egy fiú, aki elmenekült zsarnok apjától,<br />
mert az apának nem volt elég jó a fia; aki a drága életét arra pazarolta,<br />
hogy megpróbálja bebizonyítani az apjának, ő igenis ér valamit.<br />
De most már késő. Az apja soha nem ismeri már el sikereit, nem<br />
bírálja botlásait. Nem lesz már büszke rá.<br />
Charlie rámosolygott Susannára, amolyan „teszek rá” mosollyal,<br />
de hogy mennyi keserűség lehetett ebben a mosolyban, azt megértette<br />
a lány együtt érző, gyengéd, féltő tekintetéből. Kiszolgáltatta<br />
magát. Felállt, s szemét még egyszer körüljáratta a régi tárgyakon.<br />
– Figyeled ezt a sok vacakot? Cowboykalapok, kisvasút és… –<br />
Megcsóválta a fejét, a mozdulat bámulatot is, megvetést is kifejezett.<br />
– Én megint éhes vagyok. Gyere, nézzük meg a hűtőt! – Odanyújtotta<br />
a kezét Susannának, és felhúzta a földről.<br />
Az ajtóhoz érve valami feltűnt Charlie-nak. Szinte sóbálvánnyá<br />
válva meredt a sarokban álló dobozra, amelyből kilógott valami.<br />
Bámulta, s emlékezete a homályos mélyben kutatott.<br />
– Atyaisten! – motyogta. Gyermekkora rejtélyekkel teli emléklabirintusából<br />
egy zenei motívum… Beatles… csendült fel; agyát<br />
megszédítette – majd szertefoszlott.<br />
Odanyúlt a kartondobozhoz, és kihúzta azt a tárgyat. Kopott,<br />
foszladozó kis gyerektakaró volt, színe megfakult a sok mosásban.<br />
Kezében szorongatta, és bámulta.<br />
– A tiéd? – kérdezte Susanna; bár ki másé lehetett volna!<br />
29
Change language