You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Mások békésen eszegettek, pudingot, almamártást, bébiételt…<br />
Néhány köpenyes ügyelt arra, hogy amit a betegek elmulasztanak,<br />
azt elvégezze helyettük. Ajkukról letörölték a pudingmaradékot, kiköpették<br />
velük a magokat, akit kellett, a fürdőszobába kísértek.<br />
Csend és nyugalom honolt, se hangoskodás, se lárma, se dühkitörés.<br />
Köszönhető a nyugtatóknak. Egy-két színes kis tabletta, amikor<br />
eljön a gyógyszerbeszedés ideje, narancslével lehajtva, és a legvadabb<br />
ragadozóból is kezes bárány lesz. Ez ám a csoda, a gyógyszer!<br />
A lakószobák, ahol a betegek tartózkodtak, amikor éppen nem<br />
éltek „társadalmi életet”, már sokkal lehangolóbbak voltak. Susanna<br />
és Charlie csak néhányba kukucskált be. Többségük üresen állt; az<br />
ápoltakat úgy mozgatták, mint a sakkfigurákat, egy kimódolt „cselekvéssorozatban”.<br />
Néhányan saját kis zugukban kucorogtak, mert<br />
nincs az az erőszakos „szocializáció”, amely áttörhetné az őket fogva<br />
tartó téboly vaskos falait.<br />
Az egyik kis szobában egy fiatalember ült heverője szélén, két<br />
karja tehetetlenül csüngött alá. Mikor észrevette az ajtó előtt haladó<br />
Charlie-t és Susannát, hevesen ütögetni kezdte öklével halántékát,<br />
szeme kigúvadt, értelmetlenül nyögdécselt, és egyre csak püfölte<br />
magát.<br />
– Elég volt, Charlie, ne csináljuk! – könyörgött Susanna. – Menjünk<br />
vissza a váróba!<br />
De Charlie nem volt hajlandó visszamenni. Mindent látni akart,<br />
minden szögletet, hiszen Sanford Babbitt ide irányította millióit.<br />
Szóval ez Wallbrook? A röhögők klubja, a ha-ha-ha szálló! Dilisek<br />
menhelye! A született bolondok telepe! Nofene! Nehezebb lesz,<br />
mint gondolta. Lehet, hogy az egész intézménnyel áll szemben, és az<br />
a végsőkig harcolni fog a meg nem nevezett személyért – aki talán<br />
egy bolond –, és közben dollármilliókat söpör be, a kamatról nem<br />
is szólva? Ide még a feszítővas is kevés, hogy a pénzét magához<br />
vegye. Mikor úgy találta, hogy eleget látott, kézen fogta Susannát,<br />
és visszamentek a várószobába.<br />
Közben Bruner doktor szabaddá vált; Charlie kihúzta magát, és<br />
orrára biggyesztette napszemüvegét. Biztos, ami biztos, eltakarja<br />
a szemét, ne tudják kiolvasni a tekintetéből, mi zajlik benne. „Hidegvér!<br />
– erősítgette magát. – Megfontolt leszel, Charlie! Semmi<br />
árulkodó mozdulat, minden szót meggondolni! Ezek az alakok nem<br />
barátaid.”<br />
39
Change language