Légy hû magadhoz

– Per sze, ezek most csen de seb bek. De azért Will fred nek most
ször nyen kel le met len len ne egy só gor nõ, aki tes tes tül-lel kes tül ná ci.
– Min den ki nek jo ga van hoz zá, hogy an nak a dob nak az üte mére
lép jen, ame lyi ket szí ve sen hall ja – mond ta Hamish.
– Per sze. És a dob ról szól va…
A ko csi las sí tott.
– Itt va gyunk a klub nál – je gyez te meg if jabb Hamish. Elõ re szólt
a so fõr nek: – Vár jon még!
Idõ sebb Hamish ott állt ké nyel met le nül a sö tét jár da sze gé lyen.
Le ha jolt a ko csi ab la ká hoz. Va la mi jó gon do la ta volt az elõb b, de
most egy szer re el il lant.
– Hm… saj ná lom, hogy an nyit fe cseg tem az öreg Saint byrõl. Nem
kel lett vol na el mon da nom.
– Úgy is tud tam – fe lel te if jabb Hamish. – Will egy szer el me sélte.
– Vagy úgy – mond ta idõ sebb Hamish. Úgy érez te ma gát, mint
ami kor a vi tor lák ból el fogy a szél, és a vász nak er nyed ten meg ereszked
nek. De az tán fel vi dult. Per sze, a dobok… Meg van a jó gondolata.
– Tu dod, Hamish, én nem aka rok be le szól ni, de köz ted és Iris
között… Azt hiszem, jobban a sarkadra kellene állnod. Adnék neked
egy tanácsot. Sokkal öregebb vagyok nálad, és… szóval, az asszonyt
és a dobot…
– Rend sze re sen ver ni kell, ugye? – foly tat ta if jabb Hamish. – Én
is tu dom, de azt hi szem, hogy eb ben a mos ta ni ál dott esz ten dõ ben a
do bok a fon to sab bak. Jó éj sza kát.
Idõ sebb Hamish fej csó vál va néz te, amint a ko csi las san el hú zott
az el sö té tí tés mi att a jár da szél re má zolt fe hér vo na lak tól. Fe jét csóvál
ta, és be lé pett a klub ba.
35