Esetkönyv : Példatár a szociális munka egyéni ... - MEK

„A fokozatosság elve...”KapcsolatfelvételÉva 2006 óta részesült rendszeres szociális segélyben, mivel 14 éven aluli kiskorú gyermekeketnevel, és nem részesül gyermekgondozási támogatásban, valamint gyermekeineknapközbeni ellátása nem volt biztosított, így a jogosultsági feltételeknek megfelelt.Évával 2009 szeptembere óta tartom a kapcsolatot, családsegítő szolgálatunkkal már4 éve működik együtt. Korábbi családgondozója delegálta felém, mert az OFA pályázatkeretében nyújtott szolgáltatások rajtam keresztül érhetőek el.EsetfeltárásÉva 1999 augusztusa óta álláskereső, vagyis több mint tíz éve munkanélküli. Munkábantöltött éveinek száma körülbelül három év. Ez korához (32 éves) képest nagyonalacsony, és fiatal kora ellenére már régóta tartós munkanélküli. Utolsó munkahelyérőlközös megegyezéssel távozott. Munkahelyének elvesztése súlyos következményekkeljárt számára. A legszembetűnőbb változás kliensem elmondása szerintrendszeres jövedelemének megszűnése, csökkenése volt, melynek következményekénthelyzetét bizonytalannak érezte, érzi. Munkahelyének elvesztése után feleslegesnek,értéktelennek érezte magát. Eleinte dühöt, haragot érzett. Haragudott magára,a volt munkáltatójára és az egész világra, vagyis az érzelmi hullámvasút-modellgyász ciklusában a depresszió szakaszát élte meg. Míg korábban a társadalom megbecsülttagjának érezte magát, addig mostanra már csak egy „szerencsétlen állásnélkülinek”.Jövőjét együttműködésünk elején kilátástalannak érezte. Munkahelyénekelvesztésével státusza, presztízse mellett társas kapcsolatainak száma is lecsökkent,hiszen Éva esetében is a munkahely jelentette a családon kívüli kapcsolatokat, interakciókat.Hosszú munkanélkülisége során a barátok, ismerősök, volt kollégák elmaradoztak,társas kapcsolatai kezdtek beszűkülni.Munkanélkülivé válása után sikerült pár hónapig alkalmi munkavállalói kiskönyvveltakarítania egy családnál, amely fellelkesítette őt, hiszen az általa végzett munkastrukturálta az időt, de most a munkanélküli létben, amikor már „takarítónőnek semfelel meg”, szétfolyik az idő, haszontalanná, értelmetlenné válnak a napok. Miután eza lehetőség is megszűnt, beletörődött helyzetébe, azóta alkalmi munkái sem adódtak.Éva szakmunkás végzettséggel rendelkezik, érettségi bizonyítványt nem szerzett.Szakmai végzettsége kerámiaformázó, melyben egy évet dolgozott. Önerőből elvégeztea babysitter, valamint a házi beteggondozó tanfolyamot, azonban gyakorlati tapasztalatranem tett szert. Egészségügyi, valamint mentális állapota megfelelő. Családjávala megyeszékhelytől öt-hét kilométerre fekvő faluban élnek. A helyi foglalkoztatási lehetőségkevés, a lakosság döntő része naponta a megyeszékhelyre jár dolgozni, azonbanaz utazási költségek miatt nehezebb az elhelyezkedés. A munkanélküliség arányaalacsony, mindössze 5%, túlnyomó többségük szakképzetlen.292