Esetkönyv : Példatár a szociális munka egyéni ... - MEK

Segítő beszélgetésünk során éreztem, hogy elindult az „egymásra hangolódás”, melynekcélja a megismerés, az elfogadás. Egyre közelebb engedett a problémákhoz, kezdettkialakulni a bizalma irányomba. Tájékoztattam arról, hogy anyagi gondjaik mérséklésérevannak lehetőségek, vagyis a terhek csökkentése esetükben lehetséges. Emellettbiztosítottam arról, hogy úgy fogadom el őt, ahogy van, hiszen a másik ember általielfogadás sokat segíthet abban, hogy saját magát elfogadja, mely hozzájárul a belsőegyensúly kialakításához, ami első lépés az önbizalom helyreállításában, az önbecsüléserősítésében, és élethelyzetének elfogadásában. Ekkor már érezhetően csökkenta szorongása, nem volt annyira feszült a beszélgetés során, mint az első alkalommal.Pozitív hozadékként célt is megfogalmaztunk, mely a jelenlegi anyagi helyzet javításavolt, továbbá rögzítettük az ezzel kapcsolatos feladatokat, miszerint az anyagi helyzetjavítható egy álláshelyre történő elhelyezkedéssel, a szociális ellátások igénylésével,vagy egy, a jelenlegi 8 820 Ft-nál magasabb összegű rendszeres pénzellátás megszerzésével.Egyéb ilyen ellátás lehet a nyugdíj, mivel tudomása szerint 43 év szolgálati idővelrendelkezik, illetve az ápolási díj, mely szolgálati időnek számít. E két utóbbi lehetőségetcsak érintettük, röviden tájékoztattam a hozzájutás módjáról, mivel Katalin inkábbmunkát szeretne vállalni.Abban megtudtunk állapodni, hogy az álláshelyre történő elhelyezkedés érdekébenelsődleges az önálló álláskeresés, elsősorban ismerősök útján, és csak másodlagos(a támogatások miatt) a munkaügyi központtal, illetve az állásközvetítő alapítványokkalvaló együttműködés. Fontosnak tartom az őszinte kapcsolat érdekében,hogy a kliensek munkaerő-piaci lehetőségeit reálisan fogalmazzuk meg, ezért ki kellettmondani, hogy az eddigi tapasztalatok alapján nem sok esély van az elhelyezkedésre,de mint hosszú távú célt – a kliens által leginkább elérendő célt – megfogalmaztuk.A következő időszakban hetente találkoztunk, megkezdődtek a szociális ellátásokkalkapcsolatos ügyintézések az anyagi helyzet stabilizálására. Szégyenérzetét mérlegretettük az ellátások hozadékával szemben, és ennek mentén lett úrrá az előbbin. Egyrebizalmasabb viszonyba kerültünk, mely lépcsőfok volt ahhoz, hogy élethelyzeténektényleges elfogadásában segíthessek. Új rutint alakítottunk ki, mely a szociális ellátásokügyintézése lett. A kliensnek meg kellett tanulni kérni, sorban állni, kérelmet kitölteni,„fáradt ügyintézőket kezelni”, stb. Ekkor már tudott az élethelyzeteken mosolyogni,persze nem felhőtlenül, de a mindennapok könnyebbek lettek. Önbizalma kezdetthelyreállni, az ügyintézések kapcsán önérvényesítésre törekedett. Személyiségébenfejlődött, erősödött, miközben megkapták a lakásfenntartási támogatást, persze a szolgáltatókhozutalva. Ingyenes lett a szemétszállítás, egyszeri segélyt kaptak az OrszágosEgészségbiztosító Pénztártól, mely édesanyja gyógyszereinek kiváltásához nyújtott segítséget.Az energiaszolgáltatónál a védendő fogyasztói státusz igénylésének ügyintézéseis elkezdődött, de ez hosszabb időt vett igénybe, mert a gázszolgáltatás édesanyjanevén volt, aki nem volt jogosult a védendő státuszra. Használva (és nem kihasználva)a lehetőséget, Katalin átíratta a nevére a tartozást és a számlákat. Ez egy hónapot vettigénybe, majd részletfizetési megállapodást kötött a szolgáltatóval, akivel hat havi kifizetésbenegyezett meg. Banki hitelszerződésüket módosíttatta, alacsonyabb törlesztőrészletet fizet havonta, igaz, ennek az volt az ára, hogy meghosszabbították a futamidőt.49