Esetkönyv : Példatár a szociális munka egyéni ... - MEK

gadni, és igyekeznek ezzel a tudattal együtt élni. Sok problémát jelentett akkoriban azanyának, hogy olyan munkahelyei voltak, amik miatt már hajnalban óvodába kellettvinnie a gyermeket, aztán az az időszak is nagyon megviselte, amikor elsős volt a fiú,és már elkerült a szülői házból, kollégista lett.EsetkezelésA tanfolyamot saját akaratából kezdte el, azt mondta, már nagyon nehezen viseltea munkanélküliséget. I-nek a legnagyobb stresszhelyzetet a vizsga okozta. Szerettea tanfolyamot, érdekelték a hallottak, a tanulással és a gyakorlattal sem volt problémája.Az írásbeli számonkérések kivétel nélkül jól sikerültek neki, azonban amikora szóbeli számonkérésre gondolt, egyre idegesebb lett. Hetente bejárt a szolgálathoz,ilyenkor kolleganőmmel ketten beszéltünk vele. Kértük, hogy mondja el, mi történtaznap a tanfolyamon, mi újat tanult, hogy érezte magát, stb. Próbáltuk kiemelni apozitív élményeket, és ezek újraélésére fektettük a hangsúlyt. Mivel oktatójával jó volta kapcsolata, többször elmondtuk, hogy vele is beszéljen problémájáról. Megoldási lehetőségeketsoroltunk fel arra is, hogy ha mégsem képes leküzdeni félelmét, mit tehetmást. Például, kérje meg oktatóját, hogy írásban felelhessen, vagy ha társai zavarják,akkor pedig arra, hogy csak ő lehessen benn a teremben.I. annyira félt a vizsgától és az egész helyzettől, hogy bár oktatójával jó volt a kapcsolata,mégsem mert szólni a különleges vizsgadrukkról. I-nek felajánlottuk a pszichológusitanácsadáson való részvételt, de pár nap gondolkozás után visszautasította.Elmondása szerint pszichológussal nem szeretne beszélni, a tanfolyam mellett idejesem lenne, hogy rendszeresen el tudjon járni a tanácsadásokra. Azt azonban továbbrais igényelte, hogy a szolgálathoz bejöhessen, és valamelyikünkkel beszélhessen.I. tisztában van problémáival, így a szorongásos depresszióval és a stresszhelyzetokozta félelmével is. Bár többször is javasoltuk, oktatójával mégsem beszélte meg problémáját,nekünk úgy tűnt, hogy szégyelli magát betegsége miatt. Megoldásként ő magaazt látta, ha rendszeresen bejár hozzánk, ha elmeséli mi történt vele, és ha kibeszélhetimagából a félelmét. Hetente egyszer, néha kétszer is bejött I. a szolgálathoz, mindigfogadtuk, meghallgattuk, beszélgettünk vele. Hétről hétre látszott a változás, egyre magabiztosabblett, és egyre több sikerélménnyel gazdagodott a kliens. Hozzájárult a változáshozaz is, hogy kikerült abból a szűk környezetből, ahol a problémái kialakultak.A tanfolyam elterelte a figyelmét – ha csak pár órára is – párkapcsolati, gyermeknevelésigondjairól. A tanfolyam végére I. már kevésbé gondolt szorongással a közelgő vizsgára,a sikerélmények, valamint ezek tudatosításának hatására ráébredt, hogy tehetségesvalamiben. Ennek felismerése járult hozzá leginkább ahhoz, hogy a záróvizsga mindenrészét (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) kiváló eredményekkel végezte el.A tanfolyam után pénzhiány miatt a gyakorlati helyen nem kapott takarító állást, deígéretet kapott a cégtől, hogy alkalmazni fogják, amint lehetőségük lesz rá. A cég egypályázat elbírálására vár, mely után bővíthetik alkalmazottaik számát. Míg várta a pályázatelbírálását, egy varrodában lehetőséget kapott, hogy első szakmájában dolgozhasson.Nem bírta sokáig, mert olyan elvárások voltak, amit nem tudott teljesíteni,86