Esetkönyv : Példatár a szociális munka egyéni ... - MEK

kezésekor sem kapott pozitív visszajelzést arra vonatkozóan, hogy magas végzettségemiatt két kézzel kapnának érte a munkáltatók. Ennek következtében még több haragotérzett, önmaga és korábbi munkaadója felé.Wanda úgy érezte, ha ismét összeszedi önmagát, ismét elkezd sportolni, jobbanápolni önmagát, akkor van esélye arra, hogy korábbi főnöke segíti más munkáltatónálaz ő elhelyezkedését. Korábban jó viszonyban állt a főnökével, aki az elbocsátáskorfelajánlotta a segítségét a jövőbeni álláskereséshez. Ennek a lehetőségnek a gondolatávalfelkereste korábbi főnökét, akihez úgy közeledett, mint egy régi jó baráthoz. Miutánmegtudta, hogy jelenleg „barátjának” nincs tudomása a városban Wanda számáramegfelelő munkáról, úgy érezte, nem is akar neki segíteni, így ismét dühössé válvasértettnek és meghazudtoltnak érezte magát.Barátai közeledését elutasította, úgy érezte, sajnálatukkal inkább mást ostromoljanak.Gyermekei biztatását elfogadta ugyan, de belül úgy érezte, kora miatt már nemtartanak sehol munkájára igényt. Biztos volt abban, hogy nem munkájával voltak elégedetlenek,hanem csupán a kora miatt érezték úgy, hogy a jövőben nem fog annyitbírni, mint fiatalabb kollégái. Lakáshitelét ugyan még tudta törleszteni – félretett pénze,illetve Lengyelországban élő testvérei támogatásával –, azonban a lakás elvesztésénekgondolatát nem tudta kitörölni gondolatai közül. Tudatosan próbált depressziósgondolataitól menekülni, de mégis érezte önmagán, hogy kevesebbet jár társas közegbe,mint korábban. Mivel szakmai tudásában nem talált hiányosságot, csupán koráttartotta a munkahelykeresésben akadályozó tényezőnek, így kezdte azt érezni, hogyvalahol pont az ő munkatapasztalata miatt fogják alkalmazni, mivel olyan nincs, hogysehol ne ismernék el tudását.Wanda a kezdeti düh lecsendesülését követően arra gondolt, hogy végzettségévelsok területen tud érvényesülni, így úgy döntött, megpályáz egy önkormányzat általfenntartott intézménynél egy informatikusi állást. Mellette még intenzívebben sportolt,hogy korából pár évet képes legyen letagadni, és azt lássák, hogy ő is képes arra alendületességre, amire a fiatalok. Önbizalma megnőtt és érezte, hogy a közeljövőbenfelfigyelnek képességére és precizitására. Barátaival ismét felvette a kapcsolatot, bocsánatotkért tőlük, hogy elhanyagolta őket. Barátai információkészletét próbálták bővíteni,hogy merre hallottak álláslehetőségeket, illetve az önkormányzat által fenntartottintézménynél az első fordulós állásinterjú is megtörtént, melyet nagyon pozitívan éltát. Reményei visszatértek az elhelyezkedést illetően.Annak ellenére, hogy az első fordulós interjút követően felhívták, hogy nem rá tartanakigényt, lelkesedése nem csappant meg, mivel időközben több helyre is beadtaönéletrajzát, amikben még reményt látott. Időközben rendszeres szociális segélyezettévált, az önkormányzat tájékoztatta a közfoglalkoztatás lehetőségéről, azonban az őmagas végzettségére nem tudtak megfelelő munkát ajánlani, illetve a minimálbért is elkellene fogadnia. Wanda úgy érezte, ezt a lehetőséget szünetelteti, hisz tágabb körbenkezdett el gondolkodni. A fővárosban is próbál megpályázni munkákat, lakása értékesítésétkövetően nem tartja lehetetlennek az átköltözést. Gyermekei folyamatosanbiztatják és segítik a fővárosi munkák felkutatásában, továbbá szállását is megoldjákazokon a napokon, mikor állásinterjún kell megjelennie. Többszöri sikertelen állásin-83