másolatból 51bőségesebben megérthetik fent címzett Uraságtok, akikkel ezt az igen jóakaratú rendeletetfigyelembevételre, és amikor a helyzet úgy hozza magával, végrehajtásra hivatalosan közöljük.És ezek után kívánjuk, hogy fent címzett Uraságtokat óhaj szerint sokáig éltesse Isten egészségesen,maradva Kassán, 1702. november 15-énFent címzett Uraságtokszolgálatára a legkészségesebbek:A szent császári és királyi FelségKassai Albizottságának ülnökei12.Bécs, 1702. december 4.Az uralkodó rendelete a Kassai császári és királyi Albizottsághoz: a külföldre vezényelt magyarezredekből egyesek hazaszöktek, intézkedjenek elfogásukról, illetve rejtegetőik megbüntetésérőlJelzet: SZSZBML, IV. A. 1/b. Fasc. 4. No. <strong>18.</strong> 1703. Melléklet. 52(latin)Másolat.Lipót stb. Jóllehet gyakran megesett az előző, a Római Szent Birodalomban viselt háború időszakábanaz, amiről most legújabban az általunk őszintén kedvelt hívünk, Tekintetes és Nagyságos BatthyányÁdám, Németújvár örökös grófja, országbíránk, Horvátország bánja, <strong>Magyar</strong>országunk Dunán innenirészeinek főkapitánya, 53kamarásunk és titkos tanácsosunk tájékoztatásából értesültünk.Amint nyilvánvaló, a közjónak nem kis kárára, a megnevezett feladatra a birodalomba és Itáliába mostelküldött magyar ezredekből néhányan, akik szolgálatunkra voltak toborozva, egy ideig a táborokban hadiszolgálatot teljesítettek, de nem ritkán minden ok nélkül csapataikból és ezredeikből titokban megszöktekés hazájukba, azaz az előbb említett <strong>Magyar</strong>ország 54területére visszatérve, itt egyes vármegyék,valamint földesurak részéről támogatásban részesültek oly mértékben, hogy a szökevényeket felkutatótiszteket felvilágosítani a vármegyék és egyes földesurak vonakodtak és őket nem adták vissza, amivelnemcsak a közjónak ártanak súlyosan, hanem elősegítik a rablásokat és egyéb visszaéléseket is.Tekintettel arra, hogy a mindenütt érvényes katonai szabályzat értelmében az ilyen szökevények ésazok, akik a zászlót és a tábort elhagyják, nemcsak főbenjáró bünt követnek el, hanem bűnbe sodorjákazokat is, akik részükre oltalmat vagy menedéket nyújtanak, emiatt legalább az okozott kár megtérítéséreköteleztetnek.Mindezek folytán Hüségteknek e sorokkal szigorúan megparancsoljuk, egyben elrendeljük, hogy avármegyékben és a kerületben szervezzétek meg az intézkedéseket, mindenütt közhírré téve, hogy a szökevényeketés bujdosókat, a mi zászlóink hűtlen elhagyóit bárhol fogságba ejthetik és a legközelebbihelyőrségbe vagy akár német parancsnoksághoz, jól megerősített őrség kíséretében szállíttassák el. Hapedig akár egy jobbágy, akár valamely község vagy földesúr, vagy bárki más, akármilyen rendű avagyméltóságú legyen is, a mi szolgálatunkra toborzott vagy egyszer is összeírt katonát, magyar katonaszökevénytannak tisztjei vagy felsőbb hatósága engedélye nélkül magánál tartana, vagy részére menedéketnyújtana, az olyan személy köteles annak az ezrednek a javára, ahonnét a szökevény eltávozott, egy5 15 25 35 4Mellékelve: Bécs, 1702. november 2. Lipót rendelete a Kassai császári és királyi Albizottsághoz. Másolat. (10. sz.forrás)Az uralkodói rendelet a 14. számú forrás melléklete.Azaz dunántúli kerületi főkapitány. HECKENAST, 2005. 50.<strong>Magyar</strong>ország megnevezése az uralkodó címei közt szerepelt!
másik katonát kiállítani, vagy a toborzás költségeit kifizetni, de ezeken kívül a tényállásnak megfelelőenkiszabott büntetéspénzzel is tartozik.Ezeken kívül nem kételkedünk abban, hogy Hűségtek emlékezetében él, hogy a három magyar gyalogezredösszeírásakor és számbavételekor kiadott megállapodás tizenötödik pontja értelmében határozottanvigyázni kell arra, hogy azok a mi német ezredeinkkel semmiképpen se keveredjenek, hanem abbanaz esetben, ha szolgálatuk nem lenne szükséges a továbbiakban, a hajdúk visszaküldendők ugyanolyanfeltételek mellett saját hazájukba.Mindezeket Hüségteknek a köteles figyelembevétel végett és tudomásul vételre rendeltük el azzal,hogy a vármegyékben és a kerületben hirdettessék ki, egyben a leghatározottabban parancsoljuk, hogy afentírtak tárgyában a közjó és a mi szolgálatunk érdekében helyesen járjanak el, és mindent hajtsanakvégre Hűségtek, minden eszközzel ennek sikerére törekedve.És ezek után a továbbiakban császári-királyi kegyünkkel felétek jóakaratúan maradunk. Kelt Bécsben,ausztriai városunkban, 1702. december hónap 4. napján.Lipót s. k.Mátyássovszky Lászlónyitrai püspök s. k.Somogyi Ferenc s. k.13.Bécs, 1702. december 9.Az uralkodó rendelete <strong>Szabolcs</strong> vármegyéhez: a szabad személyeket, kóborlókat (mivel lopással,rablással zavarják a köznyugalmat és a kereskedelmet) felfogható jobbágytelkekre, rájukkiszabható szolgálatra kell kényszeríteni, vagy fel kell őket venni a hadseregbeJelzet: SZSZBML, IV. A. 1/b. Fasc. 4. No. 46. 1703. (latin)Lipót, Isten kegyelméből mindenkor felséges választott római császár és Németország, <strong>Magyar</strong>ország,Csehország királya stb.Tisztelendő, Tiszteletes, Tekintetes és Nagyságos, Vitézlő és Nemes, mint bölcs és körültekintő, kedvelthíveink! A hajdú nemzet körében, említett <strong>Magyar</strong>országunk területén, a kegyesen elrendelt katonaitoborzás 55idején arról nyertünk tájékoztatást, hogy jó néhány vármegyében igen sok szabad, vagy inkábbkóborló és csavargó személyek találhatók, akik földesuraikkal szemben jobbágyi vagy akár szolgaikötelezettségeiket megtagadják, sőt a lakosságot és a földet kivonják az adózás alól, ehelyett inkábbhol itt, hol ott lustálkodnak, ezáltal sem az ország javára, sem a lakosság magánérdekében nem tevékenykednek,sem a közös munkák elvégzésében semmiféle könnyítést nem tesznek. Ezzel szemben alkalomadtánés a szükségtől kényszerítve mások javait támadják meg és vagy alattomos lopással, vagynyílt rablással fosztogatnak, magukat ilyenbe ártva, ezáltal a köznyugalmat és a kereskedelmet szoktákmegzavarni. De az is előfordul, hogy az ilyen kóborló személyek magukat bármilyen természetű munkaalól kivonva nagy kárt okoznak az ipari termékek piaci felhozatalában, de ha valami mégis piacra kerül,azoknak árát a lehető legmagasabbra emelik éppen azáltal, hogy kevés van belőlük, és így jóval többetkell értük fizetni, mint kedvezőbb időkben.Ennélfogva a hasonló kóborlók szabadosságának megfékezése és bármiféle kihágást kínáló alkalommegelőzése céljából, valamint a békesség és a nyugalom biztosítására és az említett hajdúk toborzására5 5Az uralkodó 1702. október 7-én a vármegyéknek elküldött rendeletével portánként (Horvátországban kéményenként)egy-egy gyalogos katona kiállítását követelte meg. <strong>Magyar</strong>országon három, 2-2 ezer fős gyalogezredet kelletttoborozni. SÍPOS, 2001. 260-269.
- Page 1 and 2: Sípos FerencSzabolcs, Szatmár és
- Page 3 and 4: elrendelt toborzásra - kegyelmet k
- Page 5 and 6: nem foghatom, resistálni [ellenál
- Page 7 and 8: újra ne ezekre a területekre 2^ h
- Page 9 and 10: Lipót, Isten kegyelméből mindenk
- Page 11 and 12: 8.Olcsva-Apáti, 1702. június 8.Sz
- Page 13: Másolat.Lipót. 47A mi szintúgy h
- Page 17 and 18: 15.Debrecen, 1703. február 26.Mont
- Page 19 and 20: Való dolog, annyira némely tolvaj
- Page 21 and 22: álló impositiót [kivetést] Kegy
- Page 23 and 24: 22.Debrecen, 1703. május 12.Montec
- Page 25 and 26: A Bereg vármegyei másodalispán 8
- Page 27 and 28: készenlétbe helyezzék. Aki maga
- Page 29 and 30: Most már világossá vált, hogy a
- Page 31 and 32: volna Nagyságodnál, de sőt inká
- Page 33 and 34: Ez alkalommal [nem] 143 akartam elm
- Page 35 and 36: 38.Szatmár, 1703. május 30.A szat
- Page 37 and 38: az Méltóságos Urakat informálni
- Page 39 and 40: 28. Is voltának vármegyémben.29.