Szabolcs, Szatmár és Bereg vármegye a 18. század elején - Magyar ...

konfliktus: a spanyol király 6örökségét a Napkirály és a német-római császár is meg akartaszerezni. Az új háború anyagi terhe és a „véradó" (I. Lipót 1702. október 7-én három gyalogezredfelállítását rendelte el Magyarországon) 7végső elkeseredettséget szült.A közölt források a forrongó Magyarország képét vetítik elénk: összeesküvés, letartóztatások,katonaszökevények, vérdíj II. Rákóczi Ferenc fejére, távoli hadszínterekre hurcolt magyarfiatalok, kóborlók, tolvajok, rablók, kurucok, nyílt levél és zászlók Lengyelországból -Istennel a hazáért és a szabadságért!...A három vármegye megmaradt iratai - mint cseppben a tenger - a hajdani magyar valóságotmutatják. Rákóczi és társai letartóztatásáról, külföldre hurcolásáról 8e tájon csak kevesektudtak. Az uralkodó nem tartotta szükségesnek értesíteni a vármegyéket. Az események távolzajlottak. Ha netán viszonylag sokan is láthatták a Bécsújhely felé tartó menetet, minden bizonnyaljobbnak vélték hallgatni, esetleg csak bizalmas körben beszéltek róla, de levélre nembízták a véleményüket, nehogy belekeveredjenek... Károlyi Sándort, Szatmár vármegye főispánjátrokona, Klobusiczky Ferenc királyi személynök magánlevélben (/. sz. forrás) értesítetteRákóczi és Szirmay elfogásáról. Ő is óvatos volt, az írnoknak diktált sorok után saját kezűlegírta le a bizalmasnak szánt információkat.A letartóztatások csak annyit jeleztek, hogy az elégedetlenség már elérte a főurakat, nemeseketis, valami készült... A részletekről - hogy az összeesküvők francia segítséggel Lengyelországbanakartak hadat toborozni Lipót uralmának megdöntésére - csak a beavatottak tudtakés (Longueval árulása folytán) néhányan a bécsi udvarnál.Rákóczi szökése után azonban kénytelen volt az uralkodó felhagyni a további hallgatással:két ízben is rendeletet küldött a vármegyéknek. (5. és 6. sz. forrás) így immár mindenütt értesültekarról, hogy a felségárulással és felkelés szervezésével vádolt főúrnak sikerült elkerülniea vérpadot. A Szepesi Kamara elnökének átiratából pedig nyilvánvalóvá vált: Rákóczi birtokaitelkobozták. (7. sz. forrás)Az összeesküvés még csak néhány főúr és nemes elégedetlenségét jelezte, a katonaszökevényekről,tolvajokról, rablókról, felkelőkről, kurucokról szóló mind gyakoribb hírek márazonban az általános kiábrándultságra, kiútkeresésre utaltak!Az Ebergényi-lovasezredből például 1701 őszén ötszázan szöktek meg: félő volt, hogy amég török kézen lévő Temesvárra távoznak, s kapcsolatba próbálnak lépni a Portánál menedékrelelt Thököly Imrével, a korábbi nemzeti ellenállás vezérével! A tiszántúli vármegyéknekebben az ügyben nemcsak az ezred egyik főtisztje írt, a felső-magyarországi főkapitány és magaaz uralkodó is azonnali intézkedéseket sürgetett. (2., 3. és 4. sz. forrás) Az ötszáz szökevénytnem tudták elfogni, jó egy évvel később megpróbálták a katonasághoz visszacsalogatniőket. (10. és 11. sz. forrás)A nagy tapasztalatokkal rendelkező Károlyi Sándor 9 érzi a közeledő veszélyt, próbáljamegelőzni a bajt: 1702 kora nyarán - felfigyelve a spanyol örökösödési háború miatt6789II. Károly 1700. november elsején halt meg, ő volt az utolsó sarja a Habsburg-ház spanyol ágának. VégrendeletébenAnjou Fülöpöt, XIV. Lajos unokáját tette örökösévé. I. Lipót azonban nem ismerte el Fülöpöt. A spanyol örökösödésiháború kitörésére lásd PILLIAS, 1939. 14, 19, 20, 48^19, KÖPECZI, 1966. 20, 23. és GONDA -NIEDERHAUSER, 1977. 97-99.A gyalogezredek „ mindegyike tíz századból és egy-egy század kétszáz főből álljon, ily módon együttesen legalábbkétezer főnyi állományból, beleértve a magasabb parancsnokság személyi állományát is, annak tiszti karát... " Atoborzással kapcsolatos, vármegyéknek kiadott rendeleteket lásd SÍPOS, 2001. 260-21 A.A foglyokat Eperjes-Kassa-Szerencs-Miskolc-Eger-Buda-Györ-Magyaróvár-Bécsújhely útvonalon vitték külföldre.RÁKÓCZI, 1979. 131-135, LUKINICH, 1935. 39-41.Károlyi 1687 óta Szatmár vármegye főispánja volt. HECKENAST, 2005. 220.