Szabolcs, Szatmár és Bereg vármegye a 18. század elején - Magyar ...

parasztok élére álljon, 13de azért - biztos, ami biztos - élelemmel tölteti fel Szatmár és Husztraktárait, a szatmári helyőrségnek pedig elrendeli: „minden fegyver úgy legyen előkészítve,hogy ha azok a selymák átlépnék a Tiszát, és valami kirobbanna, minden a helyén álljon. " (27.sz. forrás)A forrongó közhangulat csillapításán fáradozik az ország nádora, Eszterházy Pál: április végénkörlevelet fogalmaz meg a vármegyékhez, tárgyalásokkal kecsegtet, könnyítéseket ígér -és pénzt kér a követek költségeire! (19. sz. forrás) Talán maga is érzi a helyzet paradox voltát(az anyagi terhek mérséklésére indított, bizonytalan kimenetelű akcióhoz portánként egy forintotkell beszedniük a vármegyéknek), ezért késlekedik az irat elküldésével. A nádor levele- a külső rájegyzés szerint - csak június 16-án érkezett Kallóba, s július 5-én hirdették ki! Ekkormár Rákóczi magyar földön táborozik. A kocka el van vetve...Bécsben, az udvarnál májusban még nem érzékelik a veszélyt: Magyarországról az utolsókatonai egységet, a Montecuccoli-vértesezredet is külföldre vezénylik - már csak a várakbanvan császári haderő! -, parancsnokuk az indulás napját május 24-re tűzi ki: Debrecenből (Balmaz-)Újvároson,(Tisza-)Csegén át Buda felé haladnak. (24., 35. sz. forrás)Löwenburg ezredesnek, szatmári várparancsnoknak, s fölöttesének, Nigrelli táborszernagynak,felső-magyarországi főkapitánynak immáron nincs más lehetősége: nemesi felkelőketkell csatasorba állítani a kurucok ellen. Löwenburg mindhárom vármegyét fegyverbe szólítaná,a felső-magyarországi főkapitány azonban úgy rendelkezik, hogy Szabolcsban (netánmegbízhatatlannak tartja a vármegyét?!) nincs szükség nemesi felkelés elrendelésére. (31. sz.forrás)Csáky István, Bereg vármegye főispánja - Löwenburg nyomására - hirdet ugyan nemesifelkelést a rebellisek ellen, (26. sz. forrás) ám ő távolról szemléli az eseményeket, Aranyosmeggyesen(Szatmár vármegye) húzza meg magát. A helyszínen tartózkodó alispán, OroszGyörgy viszont május 28-án már kilátástalannak ítéli a helyzetet: „Amikor ezek kevesebbenvoltának, s erdőkön lappangattak, mind az nemes vármegye részirűl, úgy az szakmári németek,lovasok persequálták /üldözték], de soha az erdőkön rá nem akadtak, s ki nem vehették,hogy pediglen insperate Hlyen numerusra accrescált^ az parasztság, insertina conspiratiója[összesküvésre való hajlama] hoszta, kit is edgy-két hét alatt nem suprimálhatnak [tartóztathatnakfel], nagy numerusra fog accrescálni, már mink ennek nem resistálhatunk [állhatunkellen], mivel már magunk javaibúi is ők parancsolnak, s nagyobb része vármegyénknek övék,mivel az falukon csak kevés ember akatt, aki oda nem állott. ... Én, Méltóságos Gróf Uram,negyed napnál tovább nem voltam künn a vármegyébűl, mindenkor benn voltam, de az kineka föld népe kedvez, azoknak ember keveset árthat, mivel az parasztság járván az erdőköt,mondgyák, hogy reá akadtanak, még sem mondották meg. Az nemesség mind dissipáltatott[szétszóratott], megírtam Nagyságodnak, itten négyen vagyunk, ez igen kurta tábor. " (34. sz.forrás)Szavaival egybecseng a Szatmár vármegyei főispán, Károlyi Sándor pár nappal korábbi(május 25.) helyzetértékelése: „Istennek hála, még az én vármegyémben nincsenek, deBereget, Ugocsát ellepte, azaz az föld népét jobbára magához hódította. Itten is úgy látom,mindenütt úgy várja az szegénség, mint az Messiást. ... Magam ... itten vagyok egynéhány katonávalés talpassal? 5 Ha ugyan valami lesz, mint subsistáljak [maradhatok meg], s hol, meg3 Löwenburg ezredes szerint Rákóczi Lengyelországban egy kolostorban rejtőzködik, szegényen él, a brezáni nyíltlevél pedig hamisítvány. Lásd 30. sz. forrás.4váratlanul ilyen számra emelkedett5lovassal és gyalogossal