mayenburg: paraziták - Színház.net

nül el tudnánk nézni ezt a produkciót.FRANCO QUADRI LaRepubblica, 1977. szeptember 19.A rocksztár Andrius Mamontovas vilniusiszínpadi bemutatkozása nem lett volna ilyenhatalmas esemény, ha nem áll mögötte EimuntasNekrosiuš. Nekrosiuš a balti államoklegjelentősebb színpadi rendezője, és vitathatatlanulaz európai színház egyik legnagyobbhatású egyénisége. Hamletje oly fekete, lármásés kegyetlen, amilyen fehér, csendes éskifinomult volt Antoine Vitez előadása. Erőteljesszínpadi képei miatt a rendezőt korábban„a Baltikum Bob Wilsonjának" nevezték.Azóta erre az összehasonlításra már nincsszükség.BRIGITTE SALINOLe Monde, 1997. május 23.A litván Hamlet olyan, mint egy könyörtelenülfelzaklató ritmus, amelynek nyugtalanharmóniájától nem lehet szabadulni. Bár aszínpadi képek tartalma, textúrája néha nehezenérthető, mégis elbűvölve nézzük az előadást,egyre inkább meggyőződve arról, hogyremekművet látunk.A Hamlet kétségtelenül Nekrosiuš opusmagnuma. A szokatlanul személyes előadás arendező világképének, egyszersmind színházaköltészetének összefoglalása. A litván rendezőolyan merészen állítja színpadra a Hamletet,mintha saját poklát keresné benne.LUKASZ DREWNIAKLengyelországNekrosiuš Hamletje konkrét és fájdalmasan valódi.Valódi a fizikai fájdalom, a félelem, a kegyetlenségtekintetében. A jég, a víz, a tűz, ahamu nem jelzésszerű, hanem olyan autentikusés érzékelhető, hogy valóban hideg-, mocsok-és fájdalomérzetet kelt, nem csupán aszínpadi alakban, hanem magában a színészbenis. Minden érzés és érzelem testi próbatétela színész számára, semmi sem jelzésszerű,minden a valódiságával ráz meg. Az előadásborongó szépsége ősi és barbár, csakúgy, mint avilág, amelyről szól. Az emberiség vágóhíd-ravitt állatokat idéz, melyeket minden irányból -a mennyből és a földről - halálos félelem veszkörül. Más világ sem az álmokban, sem azemlékekben nem létezik.TOMASZ KUBILIOWSKILengyelországNekrosiuš Hamletje hatalmas jéghegykéntemelkedett ki az óceánból. Ez a Hamlet egyőrült munkája, ugyanakkor egy gyakorlottszínházi mesteré, látnoké, aki elképesztő józansággalfigyeli a világot, és tökéletesen átlátaz emberi lélek hiúságán.Az előadás kettős koncentrációt kíván a nézőtől,kiélezi érzékeinket - úgy érezzük, hogyszemünk és fülünk szokatlanul élesen fogadjabe a hatásokat, mintha hallucinálnánk vagy álmodnánk.BEATA GUCIALSKALengyelországmár régóta tudunk, nem az, hogy a rendezőennyire kivételes tehetség, hanem az, hogy fogalmunksem volt, milyen darabot írt valójábanShakespeare.MARINA ZAJONCOroszországMostantól a fiatal generációk csupán az AndriusMamontovas által megformált Hamletre fognakemlékezni. Ezzel az előadással a litvánszínház büszkén léphet át a XXI. századba.Felmerült., hogy a negyedik LIFE-fesztiválmég a megnyitás előtt bezárja kapuit, mivel alitván Hamleten aligha tehet túl bármi.JULIJUS LOZORAITISLitvániaElőször az oroszok, utána a Nyugat kiáltotta kiNekrosiušt színházi csodának, abban az időben,amikor az elfáradt nyugati színház éppenúj színházi zarándokhelyeket és új színháziszenteket fedezett fel magának a javában rozsdásodóvasfüggöny mögött: Lev DogyintSzentpétervárott, Silviu Purcaretét a romániaiCraiovában, Tomaz Pandurt a szlovéniaiMariborban, Tadeusz Kantort Krakkóban ésAnatolij Vasziljevet Moszkvában. A vilniusiNekrosiuš, akit ugyancsak besoroltak a Keletrőljött új színházi csodatévők közé, egészensajátos unikumnak mutatkozott: olyan rendezőő, aki túlságosan elmélyed a maga képi világában,és túlságosan belesüpped a maga lelkitájaiba, hogysem a színpadon politikával törődhetne.SIGRID LÖFFLERDie Zeit, 1997. május 23.A litván rendező egy apokalipszis, világégésutáni fekete-barna világot talál ki. Nem maradtmás, mint por és hamu, szcenikailag sok-rétűfelhasználásban, egy valamikor volt jobb világjegyeiként. Most azonban Helsingőrbenjégkorszak és örök éjszaka uralkodik: a víz,minden élet alapja, Hamlet világában többnyiremegfagyott állapotban fordul elő. A sátáninap alatt olvadt víz csöpörög a színpadra ésHamlet meztelen testére, és a királyfi nem sírhatfor r ó könnyeket apja után. Ez a SzellemEgy ilyen Hamlet-előadás teljes zűrzavartokoz az emberi tudatban. Feje tetejére állítmindent, amit eddig tudtunk vagy gondoltunk.Csak nagyon bölcs és szabad ember lehetolyan nagyvonalú, mint Nekrosiuš. Az előadástnézve nem az a legmeghökkentőbb, amitVytautas Rumsas (Claudius) és Dalia Zykuviené-Storyk (Gertrud) (Dmitrij Matvejev felvételei)