Dinya László: Stratégiai gondolkodás és ... - Felvi.hu

2. tanulmány: Stratégiai gondolkodás és menedzsmentszemlélet a modern felsőoktatásban43Az alkalmazkodás különféle módozatai megjelennek az intézményi célok között. Mindig célrendszerről(a követett célok összességéről) beszélünk, mert az intézmények törekvéseit egyetlen céllal leírni nemigenlehet. Ezek a célok normál esetben az intézmény stratégiai versenypozíciójának kiépítését, megerősítésétszolgálják valamilyen versenyelőnyök biztosítása révén. Beszélhetünk:• adaptív célokról (ahol az intézmény és a változó környezet közötti összhang megteremtése, vagyis azintézmény adaptációja a szándék),• integratív célokról (amelyek az intézményi működés belső folyamatainak, alrendszereinek hatékonyságára,összehangolására irányulnak) és• kombinált célokról (amelyek egyidejűleg célozzák az összhangot a környezettel, illetve a belső folyamatokharmonizálását).A szervezetek, így a felsőoktatási intézmények életében azok a „kegyelmi időszakok”, amikor nem azaktuális válság menedzselésére koncentrálnak. Ilyenkor tág tere nyílik annak a menedzseri tevékenységnek,amit újabb terminológia szerint stratégiai menedzsmentnek nevezünk, és amelynek kapcsán azintézmény (a válságmenedzsmenttől eltérően) a lehetőségek viszonylag széles köréből választhat: merrekíván továbbhaladni, milyen célokat tűz ki maga elé hosszú távon, és azokat milyen módon tervezi megvalósítani?Azért hangsúlyozzuk ezt, mert – mint látni fogjuk – a stratégiai menedzsment jóval tágabbfogalom a korábban meghonosodott stratégiai tervezésnél. Mielőtt azonban a stratégiai menedzsmentszerepét és fontosságát az intézmények sikeres irányításában részletezni kezdenénk, célszerűbbnek látszikarról szólni, hogy jelenleg a magyar intézmények (de hozzátehetnénk: a közszféra nagy szervezeteiis) napi működésének gyakorlata a versenyképesség milyen jegyeit mutatja fel, és ezek a fejlett országokszemszögéből hogyan ítélhetők meg? Ha minderről képet kapunk, az a következők miatt lehet hasznos:• A tudáspiacok 8 globalizálódása alapvetően átalakítja a magyar intézmények versenykörnyezetét, ésaz intézmények irányításáért felelős menedzsmenttel szemben is új követelményeket támaszt.• Globális szemszögből megítélve a magyar intézményi gyakorlatot, jól láthatóvá válnak erős és gyengepontjaink, illetve a megváltozott feltételekre való felkészülés feladatai.• A globális tudáspiac gyakorlatilag már régóta „jelen van”, hiszen a külföldi felsőoktatási intézményekmár jó ideje hazai pályán is komoly versenyre késztetik a hazai intézményeket (verseny a hallgatókért,oktatókért, illetve kutatókért). A versenyben való sikeres helytállás vagy a külföldi intézményekkelvaló eredményes együttműködés alapfeltétele, hogy ismerjük azokkal összevetve saját működésünkerős és gyenge pontjait.• Nem utolsó sorban pedig, amikor ebben a környezetben a stratégiai menedzsment szerepét, fontosságáttárgyaljuk, hasznos lehet tudni, hogy felkészültségben ezen a téren hogyan állunk.A megállapítások döntő többségénél közvetlen vagy közvetett formában utalás található stratégiai szempontokra,de kihívásokra is. Világos a következtetés:• Nem elég versenyképesnek látszani, annak is kell lenni, illetőleg nem elég elvileg stratégiai szemléletbengondolkodni, a gyakorlatban is eszerint kell viselkedni.• „Navigare necesse est” (azaz a főniciai mondás szerint: „hajózni szükséges”), vagyis az üzleti életelkerülhetetlen velejárója az állandó verseny, változó feltételek között. Ehhez viszont világos célkitűzés(stratégia!) szükséges, mert ugyancsak egy régi mondás szerint: „ha nincs határozott célja ahajósnak, akkor mindegy merre fúj a szél”.• Intézményeinknek speciális versenystratégiákra van szükségük, hogy ne csak egyszerűen versenyképeseklegyenek, hanem le is dolgozzák még meglevő versenyhátrányukat.Az eddigiekből vélhetően kiderült, mit is értsünk stratégiai szemlélet alatt. Ezzel érzékeltetni szerettükvolna, hogy intézményeink versenyképességének elemzésénél nem véletlenül tér vissza különböző öszszefüggésekbenszinte állandó jelleggel a stratégia fogalma.8 A „tudáspiac, tudásszolgáltatás, tudásszolgáltató stb.” kifejezések mostani és későbbi használata kissé mesterkéltnek (talánmagyartalannak is) tűnhet, de egyrészt meg szeretnénk őrizni az angol eredeti (knowledge market, knowledge service, knowledgeprovider) kifejezések hangulatát, másrészt a hazai „tudásmenedzsment” szakirodalomban ez a terminológia már általánosan használt.