Dinya László: Stratégiai gondolkodás és ... - Felvi.hu

2. tanulmány: Stratégiai gondolkodás és menedzsmentszemlélet a modern felsőoktatásban51 rövid időn belül megjelennek a korai elfogadók (formális és informális eszközökkel ezek arányagyorsan növelhető); végül a további csatlakozókkal kialakul a támogatók korai többsége; az érintettek egy része csak később és vonakodva fogadja el a megváltoztathatatlant (késői többség); legjobb esetben is mindig lesz egy kisebbség, akik hosszú távon a stratégia ellen dolgoznak(vegyes motiváció alapján, mi itt lustáknak neveztük őket).Néhány kiegészítő megjegyzés: nemcsak a beosztottak, de a menedzsment támogatása is megoszló (jó, ha ezzel tisztában vagyunk); az azonosulás (elfogadás) sebessége differenciált (egyénenként, sőt szervezeti egységenként isváltozó); akiket megbíznak a stratégia megvalósításában való közreműködéssel, azok gyorsabban azonosulnak; ha az említett sebességkülönbségeket figyelmen kívül hagyjuk, az egész megvalósítás kudarcbafulladhat.A stratégia megvalósulását segítő ösztönzőrendszer kialakítása és működtetése. A változásokkal szembeniellenállás leküzdése mellett arról is gondoskodni kell, hogy a motivációs rendszert a stratégia szolgálatábaállítsuk. Részben ki kell iktatni az ellene ható ösztönzőket, részben pedig a végrehajtási feladatokhozkötődőket kell újonnan a rendszerbe iktatni. Ez utóbbi az akciótervből egyenesen következik, a változtatásokelfogadását azonban számos közvetett eszközzel is célszerű ösztönözni: Fontos ösztönző a célkitűzések világos megfogalmazása. A vezetői példamutatás általában is, a stratégiai célok elfogadásánál pedig különösen lényeges. A lehető legkorábbi, teljes körű és részletes, újra és újra ismételt információk adása nagybanhozzájárulhat az elfogadók arányának növekedéséhez, akárcsak a nyíltság, őszinteség (még a negatív következmények terén is). Célszerű az elhatározott változtatások gyors megvalósítását választani, és a megvalósítás folyamán minden sikert (még a kicsiket is) lehetőleg időben jutalmazni.• Támogató rendszerek kiépítése és működtetése. A stratégia megvalósítása az intézményt új pályáraállítja, s ehhez a menedzsment teljes eszköztárára szükség van. Az intézmény normál működésétirányító rendszerek (információs, döntési, ellenőrzési stb.) elvileg alkalmasak a stratégiából (és azátállásból) származó többletfeladatok levezénylésére is, azonban nagyméretű szervezet, összetettstratégiai feladatok esetén feltétlenül célszerű a megvalósítást támogató ún. monitoring rendszerkialakítása. Ennek az a szerepe, hogy a megvalósítás eseményeit regisztrálja, folyamatosan kövesse,vagyis egyfajta stratégiai kontrolling funkciót töltsön be. A stratégia megvalósításának, illetve anormál működési folyamatoknak az ellenőrzése számos formai hasonlóságot, ugyanakkor erőteljestartalmi különbségeket is mutat (7. ábra). Hasonlóságok: mindkét esetben átfogja az intézményi input-output tényezőket és az intézményben futó folyamatokatis; egységes rendszerben kezeli az oda- és visszacsatolásokat; ugyanazokat az információs csatornákat, adatbázisokat használja. A stratégiai ellenőrzés speciális feladatai (eltérések): a stratégia megvalósításának nyomon követése; a környezeti feltételek alakulásának figyelése; a stratégiai célok relevanciájának (érvényességének) értékelése; javaslattétel korrekciókra; a beavatkozások módjának kidolgozása; a beavatkozás végrehajtása és az eredmény ellenőrzése.