Dinya László: Stratégiai gondolkodás és ... - Felvi.hu

62 ADATTÁR ALAPÚ VEZETŐI INFORMÁCIÓS RENDSZERMindezekről azért célszerű részletesebben is szólni, mert amikor a felsőoktatásban a stratégiai szemlélethelyéről, fontosságáról beszélünk, mind az ágazati irányítás, mind az intézményi stratégiák szintjefókuszunkba kerül. Mindkét szinten a stratégiai döntések legbiztosabb kiindulópontjának a felsőoktatásbelátható (stratégiai) távlatban betöltendő társadalmi-gazdasági funkcióját (misszióját) tekinthetjük,amelyre nézve hazai és nemzetközi elemzések szép számmal találhatók. Nincs okunk feltételezni ugyanis,hogy az Európai Unió tagállamaként, illetve a bolognai rendszerű felsőoktatás bevezetésében elismerteredményeket felmutató országként, a globális trendektől elszakadó hazai felsőoktatási pályaív lennecélkitűzés bármelyik kormányzati kurzus számára.Ágazati irányítás szintjén célszerű tudatosítani, hogy a klasszikus intézményi működés (1. típus, ill. módszer)és az egyre inkább előtérbe kerülő új típusú működés (2. típus, ill. módszer) legfontosabb jellemzőialapvetően szemben állnak egymással (2. táblázat).2. táblázat. A tudás hálózati előállítása (2. módszer), szemben a klasszikus egyetemi működéssel (1. módszer) (Forrás: OECD, 2008)Az 1. módszer jellemzőiAz egyén hangsúlyozásaA kutatási irányokat az akadémia felügyeli ésengedélyeziDiszciplina alapúHelyi szerveződésű tudásbázisA minőség bírálata szakértői értékelés általA 2. módszer jellemzőiA csoportok hangsúlyozásaA kutatási irányokat a kutatók és felhasználókközötti kölcsönhatás alakítjaProbléma és kérdés alapúTranszdiszciplinaritásSzerveződési sokoldalúság, hálózatok és kapcsolódásrévén gyűlik össze a tudás, különbözőforrásokbólSzéles minőségellenőrzés, mely magába foglaljaaz akadémiai szakértői értékelést és a felhasználókbírálatait (pl. gazdasági és szociális hatások)Ez egyben stratégiai kihívás is mindazokkal szemben, akik a jövőt továbbra is klasszikus módon képzelikel.A korábban felvázolt globális kihívások elvileg két csoportra oszthatók: a mennyiségi (kvantitatív) és aminőségi (kvalitatív) változások csoportjára, amelyek együttesen meghatározzák a globalizálódó felsőoktatáskövetkező évtizedét (12. ábra).Mindez a felsőoktatási intézményekkel szemben a korábbi időszakban ismeretlen kihívásokat támaszt,és feltételezhető, hogy ezeknek nem minden intézmény lesz képes megfelelni. Sőt, nagy a valószínűségeannak, hogy a klasszikus, nagynevű intézmények némelyike sem lesz képes „átmenni ezen a vizsgán”.A mindenkori kormányzat megteheti, hogy megvédi ezeket a „szent teheneket”, de félő, hogy ezzel csakelodázza, meghosszabbítja az agóniát, nem jelentéktelen többletköltséget hárítva a társadalomra is.Célszerűbb kormányzati alapállás lenne, ha a szakpolitika szintjén minden eszközzel arra törekednének,hogy a kihívások tudatosítása, szabályozási eszközökkel történő közvetítése révén lehetővé tennék, hogyminden arra alkalmas intézmény találja meg a saját adekvát válaszait ezekre a kihívásokra.Mindezeket hangsúlyozni több mint fontos, amikor a felsőoktatás kapcsán stratégiai szemléletről beszélünk.A stratégiai kihívások pontos meghatározása egyben kiindulópontul szolgál ugyanis ahhoz,hogy tisztán lássuk, milyen intézményi működési területen, mire célszerű az ágazati irányítás és az intézményekfigyelmét irányítani. Ellenkező esetben olyan elvárásokat támaszthatunk az intézményekkelszemben, amelyekre fókuszálva a múltban még érvényes, de a jövőben már irreleváns értékrendet kényszerülnénekkövetni.