Dinya László: Stratégiai gondolkodás és ... - Felvi.hu

2. tanulmány: Stratégiai gondolkodás és menedzsmentszemlélet a modern felsőoktatásban67• A kérdések alapvetően két fő területre vonatkoztak: milyen mértékben illeszkedik jelenleg a magyarfelsőoktatás a bolognai folyamat tíz célkitűzéséhez (mennyiben valósulnak azok meg már ma isnálunk), illetve, hogy ezen a tíz területen az illeszkedésünk érdekében szükséges stratégiai változtatásokmegvalósításának mekkora az esélye? A bolognai célok listája a legfontosabb eredményeket istartalmazó 13. ábrán látható.• Mindkét kérdéscsoportnál ötfokozatú Likert-skálán, és még két kiegészítő kérdésnél (munkahely,beosztás) egyszerű választással lehetett megadni a választ. Az egységesebb értelmezés kedvéért akérdőív kitöltése előtt mindegyik testület jelenlevő tagjai előzetesen ugyanazt a tájékoztató előadásthallgatták meg a bolognai folyamat célkitűzéseiről.Az eredmények alapján rá lehetett mutatni a bolognai folyamat hazai adaptációjának kritikus pontjaira,a kapcsolódó makro- és mikroszintű stratégiai feladatokra. Kritikusnak az a terület minősült, amelyen aminta véleménye szerint a szükséges változtatások mértéke meghaladta a megvalósítás esélyét (mindkétskála 5 fokozatú).13. ábra. A magyar felsőoktatás illeszkedése a „bolognai célok”-hoz (Forrás: Dinya, 2005)4,54FTT-vélemény3,532,521,510,50Szakképzettségek/végzettségekLineáris képzési rendszerEgységes kreditrendszerDiák/tanár mobilitásEgységes minőségbiztosítás1 2 3 4 5 6 7 8 9 10EU-dimenzió a tantervekben„LLL” beépülése afelsőoktatásbaIntézmények/hallgatókbevonásaVersenyképes EU-felsőoktatásÖsszehangolt K+F/PhDváltoztatási igényváltoztatási esély„Bolognai célok”A felsőoktatási döntéshozók a stratégiai kihívásokat az alábbiak szerint látták:• A véleményformálók szerint legkevésbé a lineáris (többciklusú) képzési rendszer, a diákok és tanárokmobilitása, valamint az élethosszig tartó tanulás felsőoktatási beépültsége terén illeszkedtünk abolognai folyamathoz, vagyis ezeken a területeken volt legnagyobb mértékű a stratégiai változtatásiigény.• Úgy érzékelték, hogy leginkább a K+F- és PhD-programjaink, versenyképességünk és az intézmények,hallgatók konstruktív bevonása terén illeszkedünk a folyamathoz, tehát ezeken a területekenkellene a legkevesebbet változtatni.• A megkérdezettek legnagyobb esélyt az egységes kreditrendszer és az európai uniós ismeretek szükségesszintű bevezetésére láttak, legkisebb esélyűnek a mobilitás megteremtését és az intézmények,hallgatók konstruktív részvételét gondolták.• A tíz célterület átlagában a változtatási esélyek némileg meghaladták az igények mértékét (E=3,6;I=3,5), tehát, bár összességében komoly mértékű átalakulást tartottak szükségesnek, úgy vélték,ehhez a mozgástér is megfelelő.