Dinya László: Stratégiai gondolkodás és ... - Felvi.hu

2. tanulmány: Stratégiai gondolkodás és menedzsmentszemlélet a modern felsőoktatásban35Dinya László 7 : Stratégiai gondolkodás és menedzsmentszemléleta modern felsőoktatásbanEbben a fejezetben, a felsőoktatási intézmények kihívásaiból kiindulva, áttekintjük az intézményi menedzsmentdöntéseinél a stratégiai gondolkodás és a menedzsmentszemlélet növekvő fontosságát, haúgy tetszik nélkülözhetetlenségét alátámasztó érveket. Elsőként intézményi szemszögből értelmezzük aváltozó környezet, intézményi alkalmazkodás, versenyképesség, stratégiai menedzsment alapvető öszszefüggéseit,illetve a jó stratégia jellemzőit, valamint a stratégiák megvalósításának főbb feladatait.Ezt követően ágazati szinten rendszerezzük a kihívásokat, az ágazati stratégiai döntéseknél figyelembeveendő szempontokat és az ágazati stratégia megvalósításának speciális teendőit, lehetséges buktatóit.Végül a bolognai folyamattal kapcsolatosan elvégzett primer felmérés eredményeinek tükrében elemezzüka felsőoktatási döntéshozók felkészültségét a kapcsolódó stratégiai döntésekre.1. Intézményi szintű kérdések – stratégiai menedzsment és felsőoktatásAmikor menedzsmentről, sikerről vagy válságról esik szó a szervezetek működése kapcsán, elsőkéntáltalában mindenki a vállalkozásokra és az azokat irányító menedzserekre, vagyis az üzleti világ főszereplőiregondol, mégpedig a következő megközelítésben:• a siker az üzleti életben egy vállalkozás látványos, „nagy dobása”, amely a különleges tehetséggel és/vagy szerencsével megáldott menedzser(ek)nek köszönhető, és a cég számára kiemelkedő profitot,lenyűgöző növekedési mutatókat eredményez;• a válság ugyanebben a körben egy vállalkozás bukását, csődjét jelenti, amelynek oka a cég rosszmenedzselése és/vagy a környezet kedvezőtlen alakulása.Ugyanakkor felvethető több olyan kérdés is, amely ezt a meglehetősen leegyszerűsített megközelítéstnémileg más megvilágításba helyezheti. Ezek közül nézzünk néhányat.• Tekinthető-e sikernek egy alapvetően állami költségvetésből vagy alapítványi forrásokból, nonprofitjelleggel finanszírozott felsőoktatási intézmény működésének hosszú távú fenntartása?• Vehető-e egy kalap alá egy felsőoktatási intézmény, egy multinacionális cég vagy egy néhány alkalmazottaldolgozó mikrovállalkozás csődhelyzetbe kerülése?• Csak azt a szervezetet tekinthetjük sikeresnek, amelyiknek a pályafutása egybefüggő „díszmenet”,vagy esetleg idesorolható az is, amelyik hol ilyen, hol olyan válsággal küszködve, de talpon marad?7 A szerző a Károly Róbert Főiskola tudományos és kutatási rektorhelyettese, a Szegedi Tudományegyetem, illetve a Károly RóbertFőiskola egyetemi tanára (a szerk.).