2. tanulmány: <strong>Stratégiai</strong> <strong>gondolkodás</strong> <strong>és</strong> menedzsmentszemlélet a modern felsőoktatásban51 rövid időn belül megjelennek a korai elfogadók (formális <strong>és</strong> informális eszközökkel ezek arányagyorsan növelhető); végül a további csatlakozókkal kialakul a támogatók korai többsége; az érintettek egy r<strong>és</strong>ze csak k<strong>és</strong>őbb <strong>és</strong> vonakodva fogadja el a megváltoztathatatlant (k<strong>és</strong>ői többség); legjobb esetben is mindig lesz egy kisebbség, akik hosszú távon a stratégia ellen dolgoznak(vegyes motiváció alapján, mi itt lustáknak neveztük őket).Néhány kieg<strong>és</strong>zítő megjegyz<strong>és</strong>: nemcsak a beosztottak, de a menedzsment támogatása is megoszló (jó, ha ezzel tisztában vagyunk); az azonosulás (elfogadás) sebessége differenciált (egyénenként, sőt szervezeti egységenként isváltozó); akiket megbíznak a stratégia megvalósításában való közreműköd<strong>és</strong>sel, azok gyorsabban azonosulnak; ha az említett sebességkülönbségeket figyelmen kívül hagyjuk, az eg<strong>és</strong>z megvalósítás kudarcbafulladhat.A stratégia megvalósulását segítő ösztönzőrendszer kialakítása <strong>és</strong> működtet<strong>és</strong>e. A változásokkal szembeniellenállás leküzd<strong>és</strong>e mellett arról is gondoskodni kell, hogy a motivációs rendszert a stratégia szolgálatábaállítsuk. R<strong>és</strong>zben ki kell iktatni az ellene ható ösztönzőket, r<strong>és</strong>zben pedig a végrehajtási feladatokhozkötődőket kell újonnan a rendszerbe iktatni. Ez utóbbi az akciótervből egyenesen következik, a változtatásokelfogadását azonban számos közvetett eszközzel is célszerű ösztönözni: Fontos ösztönző a célkitűz<strong>és</strong>ek világos megfogalmazása. A vezetői példamutatás általában is, a stratégiai célok elfogadásánál pedig különösen lényeges. A lehető legkorábbi, teljes körű <strong>és</strong> r<strong>és</strong>zletes, újra <strong>és</strong> újra ismételt információk adása nagybanhozzájárulhat az elfogadók arányának növeked<strong>és</strong>éhez, akárcsak a nyíltság, őszinteség (még a negatív következmények terén is). Célszerű az elhatározott változtatások gyors megvalósítását választani, <strong>és</strong> a megvalósítás folyamán minden sikert (még a kicsiket is) lehetőleg időben jutalmazni.• Támogató rendszerek kiépít<strong>és</strong>e <strong>és</strong> működtet<strong>és</strong>e. A stratégia megvalósítása az intézményt új pályáraállítja, s ehhez a menedzsment teljes eszköztárára szükség van. Az intézmény normál működ<strong>és</strong>étirányító rendszerek (információs, dönt<strong>és</strong>i, ellenőrz<strong>és</strong>i stb.) elvileg alkalmasak a stratégiából (<strong>és</strong> azátállásból) származó többletfeladatok levezényl<strong>és</strong>ére is, azonban nagyméretű szervezet, összetettstratégiai feladatok esetén feltétlenül célszerű a megvalósítást támogató ún. monitoring rendszerkialakítása. Ennek az a szerepe, hogy a megvalósítás eseményeit regisztrálja, folyamatosan kövesse,vagyis egyfajta stratégiai kontrolling funkciót töltsön be. A stratégia megvalósításának, illetve anormál működ<strong>és</strong>i folyamatoknak az ellenőrz<strong>és</strong>e számos formai hasonlóságot, ugyanakkor erőteljestartalmi különbségeket is mutat (7. ábra). Hasonlóságok: mindkét esetben átfogja az intézményi input-output tényezőket <strong>és</strong> az intézményben futó folyamatokatis; egységes rendszerben kezeli az oda- <strong>és</strong> visszacsatolásokat; ugyanazokat az információs csatornákat, adatbázisokat használja. A stratégiai ellenőrz<strong>és</strong> speciális feladatai (eltér<strong>és</strong>ek): a stratégia megvalósításának nyomon követ<strong>és</strong>e; a környezeti feltételek alakulásának figyel<strong>és</strong>e; a stratégiai célok relevanciájának (érvényességének) értékel<strong>és</strong>e; javaslattétel korrekciókra; a beavatkozások módjának kidolgozása; a beavatkozás végrehajtása <strong>és</strong> az eredmény ellenőrz<strong>és</strong>e.
52 ADATTÁR ALAPÚ VEZETŐI INFORMÁCIÓS RENDSZER7. ábra. A stratégiai ellenőrz<strong>és</strong> feladatai (Forrás: <strong>Dinya</strong>, 2005)<strong>Stratégiai</strong> ellenőrz<strong>és</strong>Környezetifeltételek<strong>Stratégiai</strong> akciók<strong>Stratégiai</strong>célokErőforrásokMűköd<strong>és</strong>i folyamatokTermékek,szolgáltatásokNormál ellenőrz<strong>és</strong>Tehát a stratégiai ellenőrz<strong>és</strong> a normál ellenőrz<strong>és</strong>sel pár<strong>hu</strong>zamosan, azzal r<strong>és</strong>zben átfed<strong>és</strong>ben, de attólfüggetlenül működik.• Az intézményi kultúra átalakítása. Akárcsak a meglevő szervezeti felépít<strong>és</strong>, az intézmény kultúrájais lehet akadálya a stratégiai váltásnak. A kultúraformálás komoly vezetői kihívás, mert „soft”tényező lévén a kiinduló <strong>és</strong> a célhelyzet diagnosztizálása is bonyolult, <strong>és</strong> a formálás eszközei semegyértelműek. Ráadásul van egy sajátos paradoxon, amely abból származik, hogy normál esetbena menedzsment erős kultúra kiépít<strong>és</strong>ére törekszik, tudván, hogy az intézmény versenyképességétez nagyban meghatározza. Amikor viszont eljön a kultúraváltás ideje, minél erősebb a meglevőkultúra, annál erősebb ellenállást vált ki a változtatással szemben. Az erős kultúrát a következőkjellemzik: az elfogadott értékek körének szélessége, az értékekkel azonosulók aránya, az értékek tudatosulásának mélysége, a kultúra értékrendje szempontjából stabil <strong>és</strong> homogén tagok aránya, áttekinthető szervezeti méret, tagoltság.A felsorolt tényezők minél alacsonyabb színvonala jellemzi az intézményt, annál kev<strong>és</strong>bé erős gyökerekkelrendelkezik ott az adott kultúra, annál instabilabb erről az oldalról az intézmény működ<strong>és</strong>e.Igaz, annál kisebb lesz a kultúra ellenállása is egy esetleges változtatási szándékkal szemben.Amikor egy új stratégia megvalósítása kapcsán eljön a kultúraváltás ideje is, a feladat nagyságát,bonyolultságát két tényezővel jellemezhetjük (8. ábra): milyen mértékű változtatásra van szükség (kismértékűre, gyakorlatilag a meglevő fenntartásával,esetleg jelentős mértékűre, valóságos innovációra); a menedzsmentnek milyen szerepet kell (lehet) ebben vállalnia (kiállhat a frontvonalba, az előtérbe,vagy a háttérből, inkább indirekt eszközökkel próbálja meg elérni a kívánatos új értékrendmeghonosítását).