11.07.2015 Views

Dinya László: Stratégiai gondolkodás és ... - Felvi.hu

Dinya László: Stratégiai gondolkodás és ... - Felvi.hu

Dinya László: Stratégiai gondolkodás és ... - Felvi.hu

SHOW MORE
SHOW LESS
  • No tags were found...

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

38 ADATTÁR ALAPÚ VEZETŐI INFORMÁCIÓS RENDSZEREgy intézmény jelenlegi környezetének, illetve a változások tendenciáinak megítél<strong>és</strong>éhez széles eszköztárismeretes a szakirodalomban. A választás attól függ, ki milyen r<strong>és</strong>zletességű <strong>és</strong> mélységű elemz<strong>és</strong>rekíváncsi, ki milyen „kemény” vagy „puha” módszereket alkalmaz szívesebben, <strong>és</strong> nem utolsósorban,kinek milyen a módszertani jártassága. A legfontosabb ismert módszert a következőkbenmutatjuk be.A környezeti elemz<strong>és</strong> alapvető dilemmája az, hogy milyen tényezőkre terjedjen ki, <strong>és</strong> a vizsgálat alá vonttényezőket milyen alapossággal (mennyi időt, pénzt, energiát ráfordítva) tanulmányozzuk. Az intézménykörnyezete végtelen sok tényezőt tartalmaz, <strong>és</strong> ezek jelenlegi helyzetéről, jövőbeli alakulásáról, tevékenységünkre<strong>és</strong> pozíciónkra gyakorolt hatásáról megfelelő információ begyűjt<strong>és</strong>e idő <strong>és</strong> költségigényesfeladat. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy a vizsgált tényezők körének, a róluk begyűjtött információmennyiségének van egy optimális határa, amelyen túl ezt bővíteni értelmetlen. Legcélszerűbb az alábbilogikát követni:• Legtágabb értelemben a globális környezetről beszélhetünk, amelynek elemz<strong>és</strong>e ma már a globalizáltfelsőoktatás miatt minden intézmény számára fontos. Érdemes ezért röviden áttekinteni, hogy felsőoktatásiintézményeinket az alábbi röviden összefoglalt globális trendekből következően milyenstratégiai kihívások érint(he)tik (OECD, 2008): A felsőoktatás expanziója. Globálisan évi átlagban 5,1%-kal nő a jelentkezők száma a felsőoktatásba.Igaz, ez nálunk (<strong>és</strong> az öregedő társadalmakban) a demográfiai lejtő miatt éppen ellenkezőirányú. De a félelem a túlméretezett felsőoktatási kapacitásunktól dönt<strong>és</strong>hozók körébenmár bizonyos mértékű leépít<strong>és</strong> gondolatát is felvetette, ami érthető módon találkozik több,magát hazai piacvezetőnek érző intézmény buzgó helyesl<strong>és</strong>ével is. Két kérd<strong>és</strong> azonban megválaszolandó.– Ha nem a szűkülő hazai, hanem az expanziót mutató globális felsőoktatási piacban (<strong>és</strong> azugyancsak bővülő nemzetközi mobilitásban) gondolkodunk, akkor nem lenne-e sokkal célszerűbbleépít<strong>és</strong> helyett a már létező <strong>és</strong> a hazai piacon fölöslegesnek bizonyuló kapacitást aglobális piacon „értékesíteni”? Persze ez nem megy automatikusan, alapos „piacfeltárás” <strong>és</strong>„megdolgozás”, valamint intézményi ráhangolódás az előfeltétele.– Biztos, hogy a hazai piacvezető felsőoktatási intézmények a globális piacon (nemzetközi megméret<strong>és</strong>ben)is versenyképesek lennének? Különös tekintettel arra, hogy a globális marketing<strong>és</strong> kommunikáció, a professzionális menedzsment, az angol nyelvű oktatás, az oktatást kísérőszolgáltatások <strong>és</strong> az infrastruktúra színvonala ezen a piacon egytől-egyig versenytényezőnekszámítanak. A kínálat diverzifikációja. Folyamatosan bővülnek az intézménytípusok, az oktatási programok<strong>és</strong> az oktatási formák, de a kísérő szolgáltatások is. Nálunk is megjelent (csak munkaerő-piacifunkcióját még keresi) az akkreditált felsőfokú képz<strong>és</strong>, s újabban vita van a kutatóegyetemi státuszról.A lényeg, hogy hosszú távon éppenséggel nem az intézménystruktúra homogenizálódásatűnik tendenciának (mint nálunk, ahol folyamatos a próbálkozás a „főiskola” megnevez<strong>és</strong>eltüntet<strong>és</strong>ére), hanem az intézmények – felismerve a differenciálásban rejlő stratégiai előnyt– nagy súlyt helyeznek arra, hogy a munkaerőpiac <strong>és</strong> a jelentkezők is pontosan meg tudjákkülönböztetni őket a versenytársaktól már az intézménytípus különlegességének hangsúlyozásával.Mindez összhangban van a munkaerőpiac egyre sokszínűbb igényeivel vagy a regionálisfejleszt<strong>és</strong>i igények egyre határozottabb megjelen<strong>és</strong>ével. Hasonló folyamat játszódik le a képz<strong>és</strong>ikínálatban (főként a mesterszakoknál) vagy a képz<strong>és</strong>i formák esetében, ahol a rövidebb ciklusúképz<strong>és</strong>ek előretör<strong>és</strong>e várható. A hallgatóság összetételének növekvő inhomogenitása. Éppen a tömegesed<strong>és</strong> következtében amezőny mindenféle értelemben polarizálódik, sokszínűvé válik. Vonatkozik ez a felk<strong>és</strong>zültségre,képességekre, anyagi helyzetre, kor szerinti, etnikai <strong>és</strong> kulturális összetételre, elvárásokra,ambíciókra egyaránt. Ennek kezel<strong>és</strong>e a hagyományos oktatásszervez<strong>és</strong>i, oktatási módszerekkel,megoldásokkal egyre kev<strong>és</strong>bé lehetséges, <strong>és</strong> ennek nyomán az oktatást kísérő szolgáltatásokiránt is egyre sokszínűbb az igény.

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!