A 2005. október 22-én megrendezett II. egri kiejtési konferencia ...

Izgalommal figyeljük évek óta, vajon előfordulnak-e regionalizmusok avidéki megszólalók beszédében. Már említettem: alig. Kevés a zárt ë, ha van,inkább csak a Határok nélkül c. műsorban. Sorvad az i – u – ü időtartamaközti különbség; de van a Tiszántúl hosszú változat a rövid helyett: íge, útat,tűkör. Nagyon kevés a kettőshangzó. Ide vehetők az olyan formák, mintemenekűt, avva, termellés, megnyőtt; ide vehetjük a beszélt köznyelvi formákat:aszonta, mommá, mék, mész, kéne, minnyá. Emeljük ki még egyszerhatározottan: semmi esetre se üldözzük a regionalizmusokat; a „vidékies”beszédet úgyis éppen hordozói restellik, ha megemlítjük megfigyelésünket.Az utóbbi évek elemzései igazolták, hogy a beszélt nyelv (ide értve aregionalizmusokat is) általában nem hibás, nem pongyola, hanem mások akiejtési, mondatszerkesztési szabályai. Ezek tudomásul vétele, elfogadásaéletszerűvé teszi beszédünket, a rádióriportokat és interjúkat is.IrodalomA hatékonyabb rádiózásért. 1., 2. (1993., 1994.); Anyanyelvi konferencia 2001.,2002., 2003. A Magyar Rádió Rt. Oktatási Osztályának kiadványai.Balázs Géza 2000. Médianyelv. Magyar Rádió Rt. Oktatási Osztály.Bencédy József 1993. A Magyar Rádió műsorainak nyelvhasználata. Nyr. 1993:436–8.Grétsy László – Szathmári István (szerk.) 1967. Helyes kiejtés, szép magyar beszéd.Az egri kiejtési konferencia anyaga. Tankönyvkiadó, Budapest.45