12.07.2015 Views

A 2005. október 22-én megrendezett II. egri kiejtési konferencia ...

A 2005. október 22-én megrendezett II. egri kiejtési konferencia ...

A 2005. október 22-én megrendezett II. egri kiejtési konferencia ...

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

1. ábra: A beszédprodukciós folyamat modelljeAz elhangzó beszédet a beszélés gondolata előzi meg; ekkor a beszélőnagy vonalakban behatárolja, hogy mit kíván közölni, de ebben a szakaszbanmég semmilyen részlettervezés nem történik. A következő szinten megyvégbe az egyes beszédaktusok nyelvi formába öntése, a lexikális egységekválogatása a mentális lexikonból, és az elhangzásra vonatkozóan valamiféleidőrend megtervezése. A fonológiai szabályok érvényesülését követően létrejöna fonetikai struktúra, amely az artikulációs gesztusok megformálását,azaz magát a kiejtést készíti elő. Megtörténik a beszédhangsorozatok meghangosítása,amelynek eredménye az az akusztikai jelsorozat, amelyet ahallgató feldolgoz. A vázlatszerűen felsorolt működések részben egymásutániságban,részben egymást átfedve történnek.A rövidebb-hosszabb, mindennapi beszélgetések során nincs mód (és idősem) a beszédprodukciót megelőző folyamatok állandó ellenőrzésére, javításáravagy újratervezésére; ennélfogva a tervezés és a kivitelezés nem mindigáll összhangban. A spontán beszéd tervezési folyamatai – összetettségüknél,változékonyságuknál, néha kialakulatlanságuknál fogva – megnehezítik azt,hogy a beszélő csaknem azonos időben sikeresen megtalálja a megfelelőnyelvi formát. Gyakori az is, hogy a beszélő nem elégedett a kivitelezettnyelvi formával, az elhangzáskor már korrigálja a lexikális egysége(ke)t, aszerkezetet vagy mindkettőt, mindez pedig azonnal visszahat a beszédtervezésifolyamat alakulására. Az egymásra épülő, egymásnak megfelelő folyamatoktehát a valóságban mintegy gátolják egymás működését. Egyfajtadiszharmónia alakul ki mindennek következtében, ezért a spontán közlésekjellegzetes kísérő jelenségei a különféle típusú szünetek, a grammatikai hibák,a nyelvbotlások stb. A mindennapi beszédhelyzetben a beszéd tervezéseés kivitelezése nem jelent problémát a felnőtt embernek, azonban nagyok azegyéni különbségek. Vannak, akik csaknem hibátlanul képesek nyelvi formábaönteni a gondolataikat, mások pedig szinte teljesen széttördelik a köz-57

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!