GÓSY MÁRIABevezetésMegakadásjelenségek a beszédbenA spontán beszéd produkciója az a folyamat, amely a megszólalás szándékátóla kiejtésig tart, ennélfogva több tudománynak is tárgya lehet, így afonetikának, a pszicholingvisztikának, a pszichológia egyes területeinek, anyelvészeti megközelítésnek általában, avagy a mesterséges intelligenciakutatásának a beszédtechnológián belül. A spontán beszédnek többféle formájavan (narratíva, monológ, párbeszéd stb.). Egyes esetekben a beszélőfelkészülhet a beszédre, a gondolatait többé-kevésbé összerendezi, a megfelelőnyelvi formát azonban csak az adott beszédhelyzetben rendeli hozzá.Máskor minden előzetes átgondolás nélkül azonnal meg kell szólalnunk; ez avalódi spontán beszéd.A spontán beszéd tervezési folyamatai közvetlenül nem tanulmányozhatók,ezért a kutatásuk meglehetősen nehéz, sajátos módszereket igényel.Ezek a kezdeti önmegfigyelésektől a mások megfigyelésén át a legkülönfélébbkísérletekig igen sokrétűek. A beszédprodukció pszicholingvisztikaitanulmányozása két úton indult meg a hatvanas évektől. Az egyik ahezitációs jelenségek vizsgálata volt, amelyekből következtetni próbáltak aprodukciót megelőző, illetőleg szimultán végbemenő folyamatokra (vö.Gósy 2005). A másik utat a beszédprodukció közben megjelenő hibák,nyelvbotlások elemzése jelentette (Fromkin 1980).A spontán beszéd létrehozását számos tényező befolyásolja, ilyenek a genetikaiadottságok, az artikulációs biztonság, a szókincs nagysága, illetőlega kívánt tartalmak és formák előhívása, az anyanyelvi ismeretek biztonsága(pl. fonológiai, grammatikai szabályok), bizonyos pragmatikai ismeretek, agyakorlottság, a beszédtéma, a beszédhelyzet és végül nem elhanyagolhatóana szorongás mértéke. A spontán közlésekre jellemző a redundancia és ahiány, hiszen mind a gondolatok kialakulása, mind a kivitelezés ugyanazonhelyzetben jön létre (Fábricz 1988). A redundancia arra utal, hogy a beszélőhelyenként túlbiztosítja a hallgató számára az elhangzottak megértését, ahiány pedig arra, hogy a közlések mind formailag, mind tartalmilag néhaannyira hiányosak, hogy nehezíthetik a megértést. A beszédprodukció legelfogadottabbmodellálását a holland Willem Levelt dolgozta ki (1989), enneka sémáját szemlélteti az 1. ábra.56
1. ábra: A beszédprodukciós folyamat modelljeAz elhangzó beszédet a beszélés gondolata előzi meg; ekkor a beszélőnagy vonalakban behatárolja, hogy mit kíván közölni, de ebben a szakaszbanmég semmilyen részlettervezés nem történik. A következő szinten megyvégbe az egyes beszédaktusok nyelvi formába öntése, a lexikális egységekválogatása a mentális lexikonból, és az elhangzásra vonatkozóan valamiféleidőrend megtervezése. A fonológiai szabályok érvényesülését követően létrejöna fonetikai struktúra, amely az artikulációs gesztusok megformálását,azaz magát a kiejtést készíti elő. Megtörténik a beszédhangsorozatok meghangosítása,amelynek eredménye az az akusztikai jelsorozat, amelyet ahallgató feldolgoz. A vázlatszerűen felsorolt működések részben egymásutániságban,részben egymást átfedve történnek.A rövidebb-hosszabb, mindennapi beszélgetések során nincs mód (és idősem) a beszédprodukciót megelőző folyamatok állandó ellenőrzésére, javításáravagy újratervezésére; ennélfogva a tervezés és a kivitelezés nem mindigáll összhangban. A spontán beszéd tervezési folyamatai – összetettségüknél,változékonyságuknál, néha kialakulatlanságuknál fogva – megnehezítik azt,hogy a beszélő csaknem azonos időben sikeresen megtalálja a megfelelőnyelvi formát. Gyakori az is, hogy a beszélő nem elégedett a kivitelezettnyelvi formával, az elhangzáskor már korrigálja a lexikális egysége(ke)t, aszerkezetet vagy mindkettőt, mindez pedig azonnal visszahat a beszédtervezésifolyamat alakulására. Az egymásra épülő, egymásnak megfelelő folyamatoktehát a valóságban mintegy gátolják egymás működését. Egyfajtadiszharmónia alakul ki mindennek következtében, ezért a spontán közlésekjellegzetes kísérő jelenségei a különféle típusú szünetek, a grammatikai hibák,a nyelvbotlások stb. A mindennapi beszédhelyzetben a beszéd tervezéseés kivitelezése nem jelent problémát a felnőtt embernek, azonban nagyok azegyéni különbségek. Vannak, akik csaknem hibátlanul képesek nyelvi formábaönteni a gondolataikat, mások pedig szinte teljesen széttördelik a köz-57
- Page 2 and 3:
ACTAACADEMIAE PAEDAGOGICAEAGRIENSIS
- Page 5 and 6:
GERSTNER KÁROLY, A MAGYARNYELVTUDO
- Page 7 and 8: ZIMÁNYI ÁRPÁDAz 1965-ös egri ki
- Page 9 and 10: or, Wacha Imre), az idegen szavak g
- Page 11 and 12: tok eredményes végrehajtása érd
- Page 13 and 14: Türelmetlenül várva, majd türel
- Page 15 and 16: BOLLA KÁLMÁNHangzásbeli változa
- Page 17 and 18: „hardver” biztosítja. (Egy has
- Page 19 and 20: - A beszédképzés időzítésébe
- Page 21 and 22: idegen nyelv beszédtempóját gyor
- Page 23 and 24: TOLCSVAI NAGY GÁBORA hangos beszé
- Page 25 and 26: lag fontos dolgokkal, szándékokka
- Page 27 and 28: - A hangzó beszédnek jelentős sz
- Page 29 and 30: ség annyiban tér és idő függv
- Page 31 and 32: se, értékelése; 5. szövegfoneti
- Page 33 and 34: Idegen nevek kiejtési szótárána
- Page 35 and 36: 52. l.) szólva a hangsúlyt nemcsa
- Page 37 and 38: erőteljesebb hangsúllyal és szü
- Page 39 and 40: csak megfigyelések alapján, mert
- Page 41 and 42: Azóta harminc év telt el. Az évt
- Page 43 and 44: A rádió elnöksége ezzel a dönt
- Page 45 and 46: tő, hogy e variációk alkalmazás
- Page 47 and 48: Izgalommal figyeljük évek óta, v
- Page 49 and 50: a rendszeresen megszólalók mikrof
- Page 51 and 52: ját). Az, hogy valami zavar: tulaj
- Page 53 and 54: 4. 3. A következő kérdés a hang
- Page 55 and 56: 4. 6. A következő kérdéscsoport
- Page 57: 5. A rádiózás számára elveszet
- Page 61 and 62: 1. táblázat: Példák a hiba típ
- Page 63 and 64: 8%6420h. i. t. sz. ú. s. ny.3. áb
- Page 65 and 66: (pl. hezitálás, nyújtás) idejü
- Page 67 and 68: IrodalomBerko Gleason, Jean-Bernste
- Page 69 and 70: Az ilyen jellegű különbségeknek
- Page 71 and 72: mondategységet egészében fedtek
- Page 73 and 74: egyszavas beszédszakaszokmondategy
- Page 75 and 76: Előzetesen azt feltételeztük, ho
- Page 77 and 78: A 7. ábrán jól látható, hogy a
- Page 79 and 80: osak. Az artikulációs tempó átl
- Page 81 and 82: BÓNA JUDITA beszédtempó sajátos
- Page 83 and 84: mazták meg gondolataikat, így is
- Page 85 and 86: Ezzel szemben a gyorsbeszélők nem
- Page 87 and 88: Hipotéziseink azonban nem igazoló
- Page 89 and 90: Subosits I. (2001): A beszéd rende
- Page 91 and 92: a metodikát, amelyet - figyelembe
- Page 93 and 94: (artikuláció, légzéstechnika, h
- Page 95 and 96: KOCSOR ANDRÁS 1 - BÁCSI JÁNOS 2
- Page 97 and 98: 3. ábra: Az olvasásfejlesztés eg
- Page 99 and 100: helyesen ejtett hangok száma987654
- Page 101 and 102: ugyanis azt bizonyították, hogy a
- Page 103 and 104: A konzorciumban végzett kutatómun
- Page 105 and 106: A kiejtés vizsgálatával sokan fo
- Page 107 and 108: metaforikus jellegével a költész
- Page 109 and 110:
nincs mondathangsúlynincs szólamh
- Page 111 and 112:
vettek részt, törekedtek a jó ha
- Page 113 and 114:
lyek beszédéből eltűnt a hossz
- Page 115 and 116:
KEREKES BARNABÁSHangzó beszédün
- Page 117 and 118:
árkit is igaztalanul megróni, de
- Page 119 and 120:
Hogyan férhet ez össze?Az eldönt
- Page 121 and 122:
BUVÁRI MÁRTASzámítógéppel a b
- Page 123 and 124:
tekintjük, ez a helyesírást nem
- Page 125 and 126:
MÉSZÁROS ANDRÁSMëgoldási vázl
- Page 127 and 128:
mëgfelelően kiejtési kérdés. T
- Page 129 and 130:
helyës. Ahogy Bodolay Géza báty
- Page 131 and 132:
1. A szerves szókettős vagy -hár
- Page 133 and 134:
[4] a) Buvári Márta: Belenyugodha
- Page 135 and 136:
NOVÁK ATTILAAutomatikus ë-jelöl
- Page 137 and 138:
Vállalkozásunk példaértékű ab