A 2005. október 22-én megrendezett II. egri kiejtési konferencia ...

szakaszok zárlatát külön is, a tekintetben, hogy a szakaszzárlatok eltérnek-ea szövegtípusok között, illetőleg mondategységhatáron és másutt.A narratívákhoz képest a társalgásban 13%-kal több a lezárást jelzőhangmenetek előfordulása (8. ábra), ami nyilvánvalóan összefügg azzal aszituációbeli különbséggel, hogy míg az egyértelműen monologikus helyzetbena lezárás szándékának – aktív beszédpartnerek hiányában – nincs különösebbjelentősége, addig a társalgásban ennek jelzése az együttműködéselengedhetetlen feltétele. A monológokban mondategységek végén relatíveritkább a lezáró jellegű hangmenettípusok előfordulása, a társalgásra vonatkozóanazonban ez a különbség elhanyagolható. Ugyanakkor a narratívákhozképest a társalgásban mondategységhatáron másfélszer annyi a lezárást jelzőhangmenetek előfordulása – ez összhangban van azzal az eredménnyel,amely szerint a társalgásban kb. másfélszeres azoknak a beszédszakaszoknakaz aránya, amelyek teljes mondategységet realizálnak, mint a monológban.lezárást jelző hangmenetekmondategységhatáron9080706050%403020100narratívatársalgásKövetkeztetések8. ábra. A lezárást jelző szakaszvégi dallamformák arányaAz eredmények alapján beigazolódott az az általános hipotézisünk, hogya különböző (monologikus és dialogikus) szövegtípusokban bizonyosszupraszegmentális jegyek eltérő módon és mintázatokban jelennek meg,azaz a szupraszegmentumhasználatnak valóban vannak szituációspecifikusjellegzetességei. Ezen eltérések nagy részének szignifikáns voltát a statisztikaipróbák igazolták.A narratívákban a beszédszakaszok relatíve hosszúak (átlagosan 1400ms), kb. 30%-ban mondategységet realizálnak, de az egyszavas szakaszokaránya is megközelíti a 20%-ot. A szünetek aránya megfelel a szakirodalmi30% körüli átlagnak (Gósy 2003a), átlagos időtartamuk kb. 700 ms. A szünetekkb. 12%-a részben vagy egészben kitöltött, ezek átlagosan kb. 340 ms-76