közönséget is érintő, sokakat érdeklő tanácskozásról. Olyan nevek fémjeleztéka konferenciát, akiket ma is ismer és elismer a közvélemény. Itt volt ésfelszólalt Kodály Zoltán, a szép magyar beszéd elkötelezett híve, előadásttartott Lőrincze Lajos, az MTA Anyanyelvi Bizottságának elnöke. A megnyitótés a zárszót Bárczi Géza akadémikus, a Magyar Nyelvtudományi Társaságelnöke tartotta, a vitaindítót és az összegezést pedig Deme László.Az előadók és a hozzászólók között ott volt nyelvészeink színe-java,Bolla Kálmán, Bencédy József, Éder Zoltán, Elekfi László, Szathmári István,Wacha Imre – akiket köszönthetünk csaknem hiánytalanul, jórészt előadóként.Sajnos már nem lehet közöttünk Benkő László, Ferenczy Géza,Fónagy Iván, Imre Samu, Kovalovszky Miklós, Molnár József, J. SoltészKatalin, Szende Aladár, Török Gábor, G. Varga Györgyi, és a társrendező<strong>egri</strong> főiskola akkori tanszékvezetője, Bakos József, valamint adjunktusa,Pásztor Emil.Deme László vitaindítójában részletes helyzetelemzést adott Kodály Zoltán1937-ben megjelent, A magyar kiejtés romlásáról című, korszakhatárnakis nevezhető emlékezetes „riadójától” kezdve. A szakirodalom áttekintésévelmegállapította, hogy a mind mennyiségében, mind pedig tartalmában kiemelkedőanyag nem jutott el addig a mélységig, amely hosszabb távon atovábbfejlődést szolgálja. A kiejtési norma meghatározásához átgondoltabb,alaposabb és tudományosabb kérdésfeltevésekre volt szükség. A „romlás”fogalma helyébe a közlési funkciót figyelembe vevő szemléletet állította.Nem volt már tartható az a tétel, hogy „minden lezajlott változás föltétlenülhasznos fejlődés volt, de minden folyó változás föltétlenül romlási tünet”.Diagnózisában részletesen elemezte az írásnak, a helyesírásnak és a kiejtésiváltozásoknak a kölcsönhatását, a magán- és a mássalhangzók időtartambeli,hangszínbeli sajátosságait, a hangok egymásra hatását, a zárt ë kérdését, abeszédtempó és a mondatfonetikai eszközök használatát. Terápia gyanánttöbbek között a normameghatározás kutatói feladatait, a széles körű társadalmiösszefogást és az oktatás minden szintjére kiterjedő tennivalókat emelteki.A további előadók más részterületekről adtak áttekintést, így a tájnyelviejtésmódról (Lőrincze Lajos), a budapesti köznyelvről (G. Varga Györgyi),az iskola szerepéről (Bencédy József), a tanári beszédről (Bakos József), azelőadóművészek (Gáti József) és a rádió- és tévébemondók nyelvi gondjairól(Fischer Sándor), a beszédvizsgálat új módszereiről (Fónagy Iván), illetőlegaz audio-vizuális eszközök beszédoktatásbeli lehetőségeiről (Bolla Kálmán,Molnár József).A nyolc előadás után következtek a hozzászólások, szám szerint 28. Témájukegyrészt kapcsolódott az elhangzottakhoz, így többen fejtegették akiejtési norma kérdését (Bárczi Géza, Elekfi László, Nyíri Antal, Török Gá-6
or, Wacha Imre), az idegen szavak gondjait (J. Soltész Katalin), a variánsokszerepét (Benkő László), a kiejtés és a stilisztika összefüggését (SzathmáriIstván), a zárt ë alkalmazását – ennek számos felszólaló igazolta létét ésfontosságát –; másrészt szó esett az írógépek betűkészletéből hiányzó hosszúmagánhangzókról, a beszédhibák javításáról, a népművelők feladatairól, aszónokképzésről, a sajtó közreműködéséről. Jelen volt és hozzászólt többrádióbemondó (Bőzsöny Ferenc, Csók Pál, Pintér Sándor), és többször szótkért Kodály Zoltán is.A vitazáróban elhangzott, hogy amíg a norma kialakításának szükségességébenegyetértettek a jelenlévők, addig a norma alapjának és terjedelmének,hatókörének kérdésében nem tudtak megállapodni.A <strong>konferencia</strong> határozatokat hozott, célokat, tennivalókat fogalmazottmeg. Ezek három fő területet foglaltak magukban: a tudományos kutatást, azanyanyelvi nevelés ügyét, valamint a Magyar Rádió és Televízió munkáját.Kissé bővebben: sürgősnek ítélték a kiejtési norma meghatározását, megvitatását,részletes magyar hangtan elkészítését, illetőleg kiejtési kézikönyvmegjelentetését.Az eredmények elterjesztésében fontos szerepet szántak az iskolának,nem véletlen tehát, hogy arányát tekintve a legnagyobb rész a nevelésnekjut: a tíz pont közül öt ezt a területet érinti. Tervezték a Magyar TudományosAkadémia és a Művelődésügyi Minisztérium együttműködését, meghatároztákaz Országos Pedagógiai Intézet tennivalóit, javasolták, hogy a tanárképzésben,de már a felvételiken is fordítsanak figyelmet a jelöltek helyes kiejtésére,legyen rendszeres beszédtechnikai képzés, induljon meg a beszédtechnikaitanárok oktatása. A rádiótól és a televíziótól pedig azt kérték, hogygondoskodjon a bemondók, riporterek hasonló felkészítéséről. Végül: javasoltáka <strong>konferencia</strong> teljes anyagának megjelentetését. Ez Grétsy László ésSzathmári István szerkesztésében Helyes kiejtés, szép magyar beszéd címmela Tankönyvkiadó gondozásában két évvel később meg is jelent.Tisztelt Konferencia!A közel 300 oldalas kötet alapján készített rövid összefoglalómban csupánaz akkori, igen szerteágazó témák puszta megnevezésére volt lehetőségem.Értékelésre, számvetésre pedig egyáltalán nem, hiszen éppen ez a mai<strong>konferencia</strong> egyik feladata.7
- Page 2 and 3: ACTAACADEMIAE PAEDAGOGICAEAGRIENSIS
- Page 5 and 6: GERSTNER KÁROLY, A MAGYARNYELVTUDO
- Page 7: ZIMÁNYI ÁRPÁDAz 1965-ös egri ki
- Page 11 and 12: tok eredményes végrehajtása érd
- Page 13 and 14: Türelmetlenül várva, majd türel
- Page 15 and 16: BOLLA KÁLMÁNHangzásbeli változa
- Page 17 and 18: „hardver” biztosítja. (Egy has
- Page 19 and 20: - A beszédképzés időzítésébe
- Page 21 and 22: idegen nyelv beszédtempóját gyor
- Page 23 and 24: TOLCSVAI NAGY GÁBORA hangos beszé
- Page 25 and 26: lag fontos dolgokkal, szándékokka
- Page 27 and 28: - A hangzó beszédnek jelentős sz
- Page 29 and 30: ség annyiban tér és idő függv
- Page 31 and 32: se, értékelése; 5. szövegfoneti
- Page 33 and 34: Idegen nevek kiejtési szótárána
- Page 35 and 36: 52. l.) szólva a hangsúlyt nemcsa
- Page 37 and 38: erőteljesebb hangsúllyal és szü
- Page 39 and 40: csak megfigyelések alapján, mert
- Page 41 and 42: Azóta harminc év telt el. Az évt
- Page 43 and 44: A rádió elnöksége ezzel a dönt
- Page 45 and 46: tő, hogy e variációk alkalmazás
- Page 47 and 48: Izgalommal figyeljük évek óta, v
- Page 49 and 50: a rendszeresen megszólalók mikrof
- Page 51 and 52: ját). Az, hogy valami zavar: tulaj
- Page 53 and 54: 4. 3. A következő kérdés a hang
- Page 55 and 56: 4. 6. A következő kérdéscsoport
- Page 57 and 58: 5. A rádiózás számára elveszet
- Page 59 and 60:
1. ábra: A beszédprodukciós foly
- Page 61 and 62:
1. táblázat: Példák a hiba típ
- Page 63 and 64:
8%6420h. i. t. sz. ú. s. ny.3. áb
- Page 65 and 66:
(pl. hezitálás, nyújtás) idejü
- Page 67 and 68:
IrodalomBerko Gleason, Jean-Bernste
- Page 69 and 70:
Az ilyen jellegű különbségeknek
- Page 71 and 72:
mondategységet egészében fedtek
- Page 73 and 74:
egyszavas beszédszakaszokmondategy
- Page 75 and 76:
Előzetesen azt feltételeztük, ho
- Page 77 and 78:
A 7. ábrán jól látható, hogy a
- Page 79 and 80:
osak. Az artikulációs tempó átl
- Page 81 and 82:
BÓNA JUDITA beszédtempó sajátos
- Page 83 and 84:
mazták meg gondolataikat, így is
- Page 85 and 86:
Ezzel szemben a gyorsbeszélők nem
- Page 87 and 88:
Hipotéziseink azonban nem igazoló
- Page 89 and 90:
Subosits I. (2001): A beszéd rende
- Page 91 and 92:
a metodikát, amelyet - figyelembe
- Page 93 and 94:
(artikuláció, légzéstechnika, h
- Page 95 and 96:
KOCSOR ANDRÁS 1 - BÁCSI JÁNOS 2
- Page 97 and 98:
3. ábra: Az olvasásfejlesztés eg
- Page 99 and 100:
helyesen ejtett hangok száma987654
- Page 101 and 102:
ugyanis azt bizonyították, hogy a
- Page 103 and 104:
A konzorciumban végzett kutatómun
- Page 105 and 106:
A kiejtés vizsgálatával sokan fo
- Page 107 and 108:
metaforikus jellegével a költész
- Page 109 and 110:
nincs mondathangsúlynincs szólamh
- Page 111 and 112:
vettek részt, törekedtek a jó ha
- Page 113 and 114:
lyek beszédéből eltűnt a hossz
- Page 115 and 116:
KEREKES BARNABÁSHangzó beszédün
- Page 117 and 118:
árkit is igaztalanul megróni, de
- Page 119 and 120:
Hogyan férhet ez össze?Az eldönt
- Page 121 and 122:
BUVÁRI MÁRTASzámítógéppel a b
- Page 123 and 124:
tekintjük, ez a helyesírást nem
- Page 125 and 126:
MÉSZÁROS ANDRÁSMëgoldási vázl
- Page 127 and 128:
mëgfelelően kiejtési kérdés. T
- Page 129 and 130:
helyës. Ahogy Bodolay Géza báty
- Page 131 and 132:
1. A szerves szókettős vagy -hár
- Page 133 and 134:
[4] a) Buvári Márta: Belenyugodha
- Page 135 and 136:
NOVÁK ATTILAAutomatikus ë-jelöl
- Page 137 and 138:
Vállalkozásunk példaértékű ab