A felvételeken kívül, olykor pl. Montágh Imre „Útravaló” című anyagábólvideokazettáról egy-egy (kb. 5-10 perces) illusztráló részlet is megtekinthető,vagy pl. Fischer Sándor videokazettájáról részlet.A munka tartalmi részét tekintve a hallgatókról készült felvételek nemesetlegesek: a célnak megfelelően – az időtartamot is figyelembe véve –előre megtervezzük a produkciót, így pl. a következő felvételek készülnek.Bemutatkozás: képzelt iskolai szituáció keretében (Be kell mutatkozniaegy osztálynak – mint az iskolai kirándulást szervező tanárnak; bábszakkörvezetőjeként; színjátszó kör vezetőjeként; új osztályfőnökként stb.)A nevét mondja és egy pár mondatot a programról.(Célunk ezzel a hallgató beszédkészségének felmérése.)1. Egy választott tárgy bemutatása (a táskából elővett kulcstartó;kabala figura; stb.) pontos leírása logikai rend szerint.(Érzékelés – észlelés – gondolkodás)2. Bemutató olvasás: szabadon választott kb. tízsoros szövegrészlet.(Az iskolai gyakorlatban nélkülözhetetlen ismeret)3. Vers bemutatása: értelmező olvasással, hangszín tudatos váltásávalegy szonett hosszúságú vers felolvasása(Iskolai gyakorlatban használhatják majd)4. Önálló beszédprodukció szabadelőadásban egy választott témáról.(Előre megadott témákból válogathatnak, illetve saját hasonló karakterűtémát is hozhatnak)Minden segédlet nélkül önállóan megszerkesztett és a témához adekvátbeszédprodukció.Minden szöveg szól valakinek, tehát a beszélő szemben áll a többiekkel, sők a hallgató közönség.E módszernek fontos része az elemző megbeszélés, vagyis a felvétel viszszajátszásaés a produkciók értékelése. Maga a szereplő is véleményt mondhatróla, hogy szándékát és a megvalósítást sikerült-e összehangolnia. Acsoport tagjai is megnyilatkozhatnak, majd a tanári összegzés következik. Aszempontok ehhez – a témától függően – változhatnak, de a következőkreajánlatos kitérni.– Az összhatás meggyőző ereje, fellépés, kiállás – kontaktus megteremtésea közönséggel.– A verbális megjelenítés, az érthetőség és változatosság eszköztáránakalkalmazása a reproduktív és produktív szöveg megszólaltatásban90
(artikuláció, légzéstechnika, hangzósság, beszédritmus, tempó,szupraszegmentális eszközök használata, hangerő, modorosság, kialakultrossz szokások).– A nonverbális jelek mint a beszédet kísérő erősítő – kiegészítő – intenzitástcsökkentő eszköztár megjelenése vagy hiánya a beszélőprodukciójából.– A téma és a megnyilatkozás formájának összehangoltsága.Általános tapasztalat, hogy a személyre szóló elemzések nemcsak hatásosak,de igényességre szoktatják a hallgatóságot.Felmérést nem készítettem, de általános tapasztalatom évekre visszamenőlega következő hibák előfordulása: a beszéd halk, gyors és egyhangú.A hallgatók már felnőttek, s így beszédszokásukon nehéz vagy alig lehetváltoztatni. Ezért az egyén beszédében fellelhető jót kiragadva erre érdemesfelépíteni a beszédprodukciót pl. tiszta az artikulációja; kellemes a hangszíne;figyelemkeltő a beszéd dallama stb. ezt dicsérően regisztráljuk, s akkorjobban odafigyel a hibákra is – modorossági hibák – és igyekszik megszabadulnitőlük, hogy a saját jó szintjét produkálja.A „verbális kommunikáció”, illetve a „nyelvi kommunikációs órákon”párbeszédes gyakorlatok és többszereplős gyakorlatok is vannak. Az itt elhangzószövegek megalkotása is a hallgatók feladata. Hiszen a verbális közlésbenaz írott és beszélt változatból is kellő ismeretet és gyakorlatot kellszerezniük.A multimediális módszerrel szemben ellenvetésünk lehet, hogy a fölvételkormesterséges szituációkban kell természetes módon szerepelnie a hallgatónak,továbbá ilyen körülmények között még jobban izgul, mint egyébszerepléskor, és ez rontja a teljesítményét. Ez így igaz, de egy-két felvételután magabiztosabban vállalják a szereplést.Felvethető még a jogi – emberi jogi probléma. Előre közöljük a hallgatókkal,hogy a fölvétel elemzése után töröljük a kazettán a képet és a hangot,s hozzájárulásuk nélkül semmire nem használjuk fel.Ma már majdnem minden beszédprodukciót szinte kivétel nélkül a kommunikációterminussal illetnek, ami pedig a beszédben a kölcsönösségetjelentette, most meg már így is előfordul „rosszul kommunikálta ezt a kérdést”jelentése ’rosszul továbbította’ esetleg ’rosszul magyarázta’.A „kommunikáció” lexéma megközelíti a beszéd szó jelentését. X. Y.nem beszél, hanem kommunikál. Ehhez pedig a verbális közlésen kívül már anonverbális is társul – az együttes előfordulás pedig egy szélesebb szemantikaistruktúrába az egyén aktuális megnyilatkozását jelenti. Itt az egyénenvan a hangsúly az egész személyiséget beleértve. A beszéd technikai megvalósulásais benne van, de azon kívül még több összetevő.91
- Page 2 and 3:
ACTAACADEMIAE PAEDAGOGICAEAGRIENSIS
- Page 5 and 6:
GERSTNER KÁROLY, A MAGYARNYELVTUDO
- Page 7 and 8:
ZIMÁNYI ÁRPÁDAz 1965-ös egri ki
- Page 9 and 10:
or, Wacha Imre), az idegen szavak g
- Page 11 and 12:
tok eredményes végrehajtása érd
- Page 13 and 14:
Türelmetlenül várva, majd türel
- Page 15 and 16:
BOLLA KÁLMÁNHangzásbeli változa
- Page 17 and 18:
„hardver” biztosítja. (Egy has
- Page 19 and 20:
- A beszédképzés időzítésébe
- Page 21 and 22:
idegen nyelv beszédtempóját gyor
- Page 23 and 24:
TOLCSVAI NAGY GÁBORA hangos beszé
- Page 25 and 26:
lag fontos dolgokkal, szándékokka
- Page 27 and 28:
- A hangzó beszédnek jelentős sz
- Page 29 and 30:
ség annyiban tér és idő függv
- Page 31 and 32:
se, értékelése; 5. szövegfoneti
- Page 33 and 34:
Idegen nevek kiejtési szótárána
- Page 35 and 36:
52. l.) szólva a hangsúlyt nemcsa
- Page 37 and 38:
erőteljesebb hangsúllyal és szü
- Page 39 and 40:
csak megfigyelések alapján, mert
- Page 41 and 42: Azóta harminc év telt el. Az évt
- Page 43 and 44: A rádió elnöksége ezzel a dönt
- Page 45 and 46: tő, hogy e variációk alkalmazás
- Page 47 and 48: Izgalommal figyeljük évek óta, v
- Page 49 and 50: a rendszeresen megszólalók mikrof
- Page 51 and 52: ját). Az, hogy valami zavar: tulaj
- Page 53 and 54: 4. 3. A következő kérdés a hang
- Page 55 and 56: 4. 6. A következő kérdéscsoport
- Page 57 and 58: 5. A rádiózás számára elveszet
- Page 59 and 60: 1. ábra: A beszédprodukciós foly
- Page 61 and 62: 1. táblázat: Példák a hiba típ
- Page 63 and 64: 8%6420h. i. t. sz. ú. s. ny.3. áb
- Page 65 and 66: (pl. hezitálás, nyújtás) idejü
- Page 67 and 68: IrodalomBerko Gleason, Jean-Bernste
- Page 69 and 70: Az ilyen jellegű különbségeknek
- Page 71 and 72: mondategységet egészében fedtek
- Page 73 and 74: egyszavas beszédszakaszokmondategy
- Page 75 and 76: Előzetesen azt feltételeztük, ho
- Page 77 and 78: A 7. ábrán jól látható, hogy a
- Page 79 and 80: osak. Az artikulációs tempó átl
- Page 81 and 82: BÓNA JUDITA beszédtempó sajátos
- Page 83 and 84: mazták meg gondolataikat, így is
- Page 85 and 86: Ezzel szemben a gyorsbeszélők nem
- Page 87 and 88: Hipotéziseink azonban nem igazoló
- Page 89 and 90: Subosits I. (2001): A beszéd rende
- Page 91: a metodikát, amelyet - figyelembe
- Page 95 and 96: KOCSOR ANDRÁS 1 - BÁCSI JÁNOS 2
- Page 97 and 98: 3. ábra: Az olvasásfejlesztés eg
- Page 99 and 100: helyesen ejtett hangok száma987654
- Page 101 and 102: ugyanis azt bizonyították, hogy a
- Page 103 and 104: A konzorciumban végzett kutatómun
- Page 105 and 106: A kiejtés vizsgálatával sokan fo
- Page 107 and 108: metaforikus jellegével a költész
- Page 109 and 110: nincs mondathangsúlynincs szólamh
- Page 111 and 112: vettek részt, törekedtek a jó ha
- Page 113 and 114: lyek beszédéből eltűnt a hossz
- Page 115 and 116: KEREKES BARNABÁSHangzó beszédün
- Page 117 and 118: árkit is igaztalanul megróni, de
- Page 119 and 120: Hogyan férhet ez össze?Az eldönt
- Page 121 and 122: BUVÁRI MÁRTASzámítógéppel a b
- Page 123 and 124: tekintjük, ez a helyesírást nem
- Page 125 and 126: MÉSZÁROS ANDRÁSMëgoldási vázl
- Page 127 and 128: mëgfelelően kiejtési kérdés. T
- Page 129 and 130: helyës. Ahogy Bodolay Géza báty
- Page 131 and 132: 1. A szerves szókettős vagy -hár
- Page 133 and 134: [4] a) Buvári Márta: Belenyugodha
- Page 135 and 136: NOVÁK ATTILAAutomatikus ë-jelöl
- Page 137 and 138: Vállalkozásunk példaértékű ab