zavarja ez a mondat. Ha a zavar–nem zavar egyszerűsített aránypárt tekintjük,az eredmény: 74% – 26%, vagyis a megkérdezettek jóval nagyobb részeérzi furcsának, zavarónak a nem meghonosodott magyar formát az idegenformánál.4. 8. Összesített eredményeket is bemutatok. A fölsorolt 24 lehetőségbőla megkérdezetteket a következő négy jelenség zavarta a leginkább:– trágár, obszcén beszéd 93%,– rikácsolás 91%,– primitív beszéd 69%,– suksükölés 60%.4. 9. Ezzel szemben viszont egyáltalán nem zavarta a megkérdezett fiatalokata következő négy jelenség:– tempós beszéd 78%,– szegedi ö-zés 72%,– nyelvjárásias beszéd 70%,– orrhangzós beszéd 49%.Az eredmény a tempós (gyors-) beszéd tekintetében teljesen érthető, hiszena kereskedelmi rádiókban ez a fölfokozott beszédtempó a megszokott.Ám meglehetősen nagy toleranciát mutattak a nyelvjárási jelenségekkel kapcsolatbanis (ennek oka talán az is lehet, hogy valamennyien magyar szakosok,akik „hivatalból” is kedvelik a nyelvjárásokat). Az „orrhangzós beszéd”nagyfokú elfogadottsága igazából kérdés, hiszen a gyakran hallható, „nazalizált”hang a magyar hangzórendszert egyáltalán nem jellemzi, s hangzóink„tisztaságát” meglehetősen rontja.4. 10. Végezetül egy igen szubjektív, kiegészítéses kérdésre adott válaszokbólis hadd idézzek. A kérdés így hangzott:Nevezzen meg néhány olyan személyiséget (rádiós, televíziós, politikus,színész, tanár stb.), akinek szívesen hallgatja a hangját (ha gondolja, indoklással)!A válaszok nyilván önmagukért beszélnek: Agárdy Gábor, Bálint Antónia,Bánffy György, Bessenyei Ferenc, Fábry Sándor, Gregor József, HegyiBarbara, Hernádi Judit, Kudlik Júlia, Latinovits Zoltán, Orbán Viktor,Pachmann Péter, Pokorni Zoltán, Sinkovits Imre, Verebes István, VitrayTamás.Megfogalmazható-e valamilyen törvényszerűség, hogy vajon mi közöslehet a felsorolt személyiségekben? A felmérés helyességét bizonyítja (akorábbi kérdések alapján), hogy a „kedvencek” között több a férfi, mint a nő,sokkal jobban kedvelik a mélyebb hangú férfiakat és nőket, foglalkozásbanvezetnek a színészek, őket követik a politikusok, tévés személyiségek, ésegyetlen rádiós személyiséget sem soroltak fel.54
5. A rádiózás számára elveszett fiatalok? A felmérés olyan fiatalok körébenkészült, akik a reprezentatív statisztikák (Gallup Intézet) szerint nemnagyon hallgatják a Magyar Rádiót. Természetesen arra vonatkozóan is voltakkérdések, hogy mely rádiókat hallgatják, s a statisztikákkal ellentétbenazért voltak olyanok, akik megjelölték a közszolgálati Petőfi vagy a Bartókrádió hallgatását. Ebből az következik, hogy a rádiós nyelvhasználatot amegkérdezettek összekapcsolják a nyelvi igényességgel, s minden rádiótípusbannemet mondanak, mert zavarja őket az igénytelenség. Itt van tehát aMagyar Rádió nagy lehetősége, hogy az eddig megőrzött nyelvi igényességével,de talán újabb, frissebb műfajok, műsortípusok bevetésével visszacsalogassahallgatóit.6. Összefoglalás. A rádiós beszédmódra vonatkozó fölmérésekből kiderülaz igényesség iránti föltétlen tisztelet és vágy, a nyelvjárásiasság iránti tolerancia.A nyelvi igényességet még színvonalasan képviselő Magyar Rádiótazonban a felmérésben részt vett fiatal korosztály alig hallgatja, holott, hahallgatná, elvárásainak megfelelő nyelvi stílussal találkozna.7. Mindebből mi következik egy újabb, talán nem 40 év múlva megrendezendő<strong>egri</strong> kiejtési <strong>konferencia</strong> számára? Fogalmazzuk meg közösen aválaszokat!IrodalomBalázs Géza, 2000. Médianorma. A nyilvános megszólalás esztétikája. Magyar Rádió,BudapestBalázs Géza, 2004. Sajtónyelv – médianyelv – médianorma. 44–55. In: H. VargaGyula szerk.: Kommunikáció és nyelvhasználat. Acta AcademiaePaedagogicae Agriensis, Nova Series Tom. XXXI. Sectio ScientiarumEconomicarum et socialium. Eszterházy Károly Főiskola Tudományos Közleményei,EgerBognár Nándor szerk., 2003. Anyanyelvi <strong>konferencia</strong>. 2003. december 1. MagyarRádió, BudapestDomonkosi Ágnes, 2004. Nyelvi babonák: a helyes és a helytelen a népi nyelvészetiszemléletben. Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport konferenciája, Miskolctapolca,2004. november 19–20.Hanthy Kinga szerk., 2002. Huszonöt éves a Magyar Rádió Mikrofon- és NyelviBizottsága. Ünnepi <strong>konferencia</strong> – 2001. december 3. Magyar Rádió, BudapestKövetelményminimum a rendszeresen megszólalók mikrofonjogának megadásához.Magyar Rádió, 1993.Szigethy Emma szerk., 2002. Anyanyelvi <strong>konferencia</strong>. 2002. december 6. MagyarRádió, Budapest55
- Page 2 and 3:
ACTAACADEMIAE PAEDAGOGICAEAGRIENSIS
- Page 5 and 6: GERSTNER KÁROLY, A MAGYARNYELVTUDO
- Page 7 and 8: ZIMÁNYI ÁRPÁDAz 1965-ös egri ki
- Page 9 and 10: or, Wacha Imre), az idegen szavak g
- Page 11 and 12: tok eredményes végrehajtása érd
- Page 13 and 14: Türelmetlenül várva, majd türel
- Page 15 and 16: BOLLA KÁLMÁNHangzásbeli változa
- Page 17 and 18: „hardver” biztosítja. (Egy has
- Page 19 and 20: - A beszédképzés időzítésébe
- Page 21 and 22: idegen nyelv beszédtempóját gyor
- Page 23 and 24: TOLCSVAI NAGY GÁBORA hangos beszé
- Page 25 and 26: lag fontos dolgokkal, szándékokka
- Page 27 and 28: - A hangzó beszédnek jelentős sz
- Page 29 and 30: ség annyiban tér és idő függv
- Page 31 and 32: se, értékelése; 5. szövegfoneti
- Page 33 and 34: Idegen nevek kiejtési szótárána
- Page 35 and 36: 52. l.) szólva a hangsúlyt nemcsa
- Page 37 and 38: erőteljesebb hangsúllyal és szü
- Page 39 and 40: csak megfigyelések alapján, mert
- Page 41 and 42: Azóta harminc év telt el. Az évt
- Page 43 and 44: A rádió elnöksége ezzel a dönt
- Page 45 and 46: tő, hogy e variációk alkalmazás
- Page 47 and 48: Izgalommal figyeljük évek óta, v
- Page 49 and 50: a rendszeresen megszólalók mikrof
- Page 51 and 52: ját). Az, hogy valami zavar: tulaj
- Page 53 and 54: 4. 3. A következő kérdés a hang
- Page 55: 4. 6. A következő kérdéscsoport
- Page 59 and 60: 1. ábra: A beszédprodukciós foly
- Page 61 and 62: 1. táblázat: Példák a hiba típ
- Page 63 and 64: 8%6420h. i. t. sz. ú. s. ny.3. áb
- Page 65 and 66: (pl. hezitálás, nyújtás) idejü
- Page 67 and 68: IrodalomBerko Gleason, Jean-Bernste
- Page 69 and 70: Az ilyen jellegű különbségeknek
- Page 71 and 72: mondategységet egészében fedtek
- Page 73 and 74: egyszavas beszédszakaszokmondategy
- Page 75 and 76: Előzetesen azt feltételeztük, ho
- Page 77 and 78: A 7. ábrán jól látható, hogy a
- Page 79 and 80: osak. Az artikulációs tempó átl
- Page 81 and 82: BÓNA JUDITA beszédtempó sajátos
- Page 83 and 84: mazták meg gondolataikat, így is
- Page 85 and 86: Ezzel szemben a gyorsbeszélők nem
- Page 87 and 88: Hipotéziseink azonban nem igazoló
- Page 89 and 90: Subosits I. (2001): A beszéd rende
- Page 91 and 92: a metodikát, amelyet - figyelembe
- Page 93 and 94: (artikuláció, légzéstechnika, h
- Page 95 and 96: KOCSOR ANDRÁS 1 - BÁCSI JÁNOS 2
- Page 97 and 98: 3. ábra: Az olvasásfejlesztés eg
- Page 99 and 100: helyesen ejtett hangok száma987654
- Page 101 and 102: ugyanis azt bizonyították, hogy a
- Page 103 and 104: A konzorciumban végzett kutatómun
- Page 105 and 106: A kiejtés vizsgálatával sokan fo
- Page 107 and 108:
metaforikus jellegével a költész
- Page 109 and 110:
nincs mondathangsúlynincs szólamh
- Page 111 and 112:
vettek részt, törekedtek a jó ha
- Page 113 and 114:
lyek beszédéből eltűnt a hossz
- Page 115 and 116:
KEREKES BARNABÁSHangzó beszédün
- Page 117 and 118:
árkit is igaztalanul megróni, de
- Page 119 and 120:
Hogyan férhet ez össze?Az eldönt
- Page 121 and 122:
BUVÁRI MÁRTASzámítógéppel a b
- Page 123 and 124:
tekintjük, ez a helyesírást nem
- Page 125 and 126:
MÉSZÁROS ANDRÁSMëgoldási vázl
- Page 127 and 128:
mëgfelelően kiejtési kérdés. T
- Page 129 and 130:
helyës. Ahogy Bodolay Géza báty
- Page 131 and 132:
1. A szerves szókettős vagy -hár
- Page 133 and 134:
[4] a) Buvári Márta: Belenyugodha
- Page 135 and 136:
NOVÁK ATTILAAutomatikus ë-jelöl
- Page 137 and 138:
Vállalkozásunk példaértékű ab