Balázs Béla „meséi”

kulcsát, és az azok mögött rejlő tartalmakkal tud-e szembesülni. Ez Judit és a Kékszakállúherceg szerelmének próbája, melynek nehézségét az adja, hogy a lánynak szembe kellnéznie a férfi valódi énjével, és megbizonyosodni róla, hogy annak megismerése után isképes-e szeretni őt. Korábban említettem, hogy mivel megbűvölt szereplőről van szó, akiPropp szerint nem törekszik szabadulásra 16 , így nem indul meg ellenreakció egy hiányvagy kár orvoslására, így hiába adott a károkozás (A) funkciója, (mely A mesemorfológiája szerint párt alkot a hiány megszűnésével és a mese csúcspontját adja) aKékszakállú …-ban nem történik meg a kezdeti baj vagy hiány megszűnése. (jele: Л) Azezek után következő funkciók (hazatérés – menekülés – jutalom – álhős leleplezése stb.)közül csupán a transzfiguráció (jele: T 3 , a hős új ruhát ölt) jelenik meg, ami nemhasonlatos a folklorisztikus történetek átváltozásaihoz, ahogyan az egyszerű pásztorbólkirályfi lesz. Judit végül is sorsába belenyugodva nyeri el „jutalmát” (jele: C * ), perszeértelmezésfüggő, hogy egyáltalán jutalomról beszélhetünk-e. Hiszen egy nagyúrlegékesebb és legszebb asszonyaként aposztrofálódik, ugyanakkor a történet végkicsengésenem a boldog befejezést implikálja.A Kékszakállú herceg vára képlete valahogy így nézhet ki:(AB↑) R 3 Э P T 3 C *Korábban említettem, hogy a mese csúcspontját adó, az ellenfél által okozott hiány vagykár megszűnése nem következik be a történetben. Akkor miről is szól A Kékszakállúherceg vára? Egyértelmű és a történet proppi elemzése is rámutat, hogy itt a próbán van ahangsúly, valamint Judit átváltozásán. Próbának a herceg várában lévő ajtók kinyitását ésazok mögött megbújó, jelképes tartalmakkal való szembesülést tekintem, mely a lány aKékszakállú irányába táplált érzelmeinek próbája. A próba elemzésével majd később, atartalmi értelmezésben foglalkozom.Bár Propp rendszere számba veszi a legfőbb funkciókat, és felvázol egy ideális meseiképletet, az általa elemzett Afanaszjev-féle orosz mesegyűjteményben is több olyantörténet talált, amelyekből több funkció hiányzott vagy felcserélődött. Ugyanakkor azáltalam zárójelbe tett funkciók nem maradnak ki az általa elemzett mesékből sem. Így,Balázs Kékszakállú-története csakis következtetéses alapon felelhet meg Proppmeseképletének, valós formájában nem. Talán a soron következő tartalmi elemzés némileg16 Vlagyimir Jakovlevics Propp: A mese morfológiája. Ford. Soproni András. Budapest, Osiris Kiadó, 2005.44.11