Balázs Béla „meséi”

megképezve vizuálisan is a harmonikus hegyi táj idillje és a baljós, félelmetes kék fényellentétét.Talán az ismertetőből is kiderült, hogy a különös kék fény egy olyan határjelenség, minta korábban ismertetett balázsi valamint todorovi írásokban használt halál vagyfantasztikum. Mintha a transzcendens és az evilági között közvetítene: olyan reakciókatvált ki a fényt szemlélőkből, melyek nehezen magyarázhatóak a természeti törvények által.Miért is kellene a kék fény hatására falusi férfiaknak elindulni e fény felé? Miért pontJunta az, aki nem zuhan le a hegyről, és mi magyarázza a jelenség által kiváltott önkívületiállapot? Véleményem szerint a szereplői viszonyulások adják a kulcsot ennekmegértéséhez.Először Junta reakciója lehet érdekes a fény kapcsán. Úgy tűnik, a lányt nem érdeklimaga a fény, egyfajta gyermeki ártatlansággal szemléli, nem akarja megérteni, nem vártőle semmit. Számára csupán csodálat tárgya, nem vár tőle hasznot, holott szegényeskörülményeit a kristály értékesítésével jobbá tehetné. A film ezt formanyelvileg isnyilvánvalóvá teszi: amikor Junta a barlangban tartózkodik, életlen fókuszt alkalmaz azoperatőr, érzékeltetve képileg a lány személyes viszonyát a kőhöz, kiemelve azt a magánkívüli állapotot, amit felkelt benne e fény. Todorov Én-témákkal kapcsolatos állításaitérdemes itt beemelnünk: mind Junta, mind pedig a falusi fiatal férfiak világérzékelésébenváltozás áll be a kék fény jelensége kapcsán. Mindkét változásban közös, hogy egyfajtatranszba esnek a fény láttán és fontosnak érzik, hogy elinduljanak annak irányába. Csakmíg Junta képes felmászni a hegy meredek lankáin, addig a férfiak sorra szörnyethalnak.A különbséget megvilágíthatja a falusiak és Junta a fény iránt tanúsított hozzáállásánakkülönbsége. Junta mintha a todorovi rendszerben a jelenséget a „fantasztikus-csodás”oldaláról ragadná meg: elfogadja, hogy világának része e különös fény, nem is akar ellene /érte tenni semmit, ugyanakkor megvan az a fajta rácsodálkozás, mely más szereplőnek /szereplőcsoportnak nem adott a filmben. Gyakorlatilag nincs viszonya hozzá, aláveti magáta jelenségnek, hasonlóan a mesék működésmódjához, nem akarja megérteni, hasznosítani.Viszonyulása mintha a balázsi mese paradoxonát hordozná magában: Junta a jelenségimmanenciájában tekint a jelenségre, nem keresi értelmét, nem akarja megragadni vagykizárni életéből. Számára nincs határa e jelenségnek, nem is akarja azt túllépni, nem iskeresi azt. Ezért kell hát meghalnia, amint a jelenség határa, értelme megképződik, akülönös kő hegyből való kinyerésével.A falu lakóinak reakciója más. Számukra fenyegető, félelmet keltő a jelenség, és mindentmegtesznek azért, hogy valamilyen módon kizárják életükből. A kék fény megjelenésekor33