Balázs Béla „meséi”

a falu lakói bezárkóznak, próbálják visszatartani a fiatal férfiakat, akiket megbabonáz akülönös jelenség. Számukra egy határt képez meg a kék fény, ami miatt számukra Tetémakéntjelenik meg a kék fény: valamifajta tabu megjelenése, amire a reakciójukelzárkózás, a kíváncsi fiatalok védelme, akikre Én-témaként hat a jelenség: anyagi ésszellemi határ ez, amit nem szabad bolygatni, csak értetlenül kizárni.Vigónak, a festőnek a viszonyulása a „különös” todorovi kategóriájába helyezi eszereplőt. Rá nem hat delejezően a jelenség, bár elismeri különleges erejét, de csodálkozika falusiak és Junta megszállottságán. Számára egyfajta babonás „őrültségként” tűnik fel azaz állapot, amit a kék fényre adott reakciókban lát, és ezen abnormalitást szeretnémegszüntetni. Meg akarja érteni azt, amit lát, meg akarja oldani a problémát, melyrettegésben tartja a falu lakóit. Mellesleg Junta iráni gyengéd érzései is arra ösztökélik,hogy javítson a kialakult helyzeten, a lány meg nem értettségén a falusiak körében. MinthaBalázs egy olyan művész figuráját alkotta volna meg, aki nem igazi művész: az ahatárjelenség, amit a természet kínál neki, számára nem érdekes, felülemelkedik rajta, ajelenség megszüntetését szeretné elérni, ami visszaállíthatja Junta presztízsét a faluban, ésmegszünteti a rettegést a kék fénytől, mellesleg pénzt is hoz a falunak / Juntának. Céljátvégül is áttételesen eléri: a falu félelme megszűnik a kristály kibányászásával, és Junta semboszorkány többé: legendája generációkon át mesélődik, újra és újra átélhetővé lesz, afalubeliek pedig saját mártírjukként hősként tisztelik – ezt tanúsítja a kerettörténet.Ugyanakkor Vigo nem kívánta Junta halálát, nem gondolta, hogy a megformált és ezáltalmegölt jelenség által a határon billegő Junta a halál oldalára esik át.Az eddigiekből kiderülhet, hogy a film a benne szereplő könyvet színre vivő történeteegy balázsi mesének lehetne ékes példája: immanenciájával, ciklikus voltával, melyközelebb nem visz az általa taglalt jelenséghez, de azt újra és újra lejátszva amítoszképződés parabolájává lesz. A film a kék fényre vonatkozó, különböző álláspontokütköztetésével viszi színre a transzcendenciával kapcsolatos magatartásmódokat: a falusiakfélnek tőle, ezért megpróbálják kizárni az életükből, Vigo meg szeretné magyarázni, és„készpénzre” váltja. Egyedül Junta az, aki számára a végtelennek, a túlnaninak a sejtelmehozzáférhetővé válik.Hasonlóan A kékszakállú herceg várához itt is a megismerés problémájával állunkszemben, amelynek megint egyszerre vesztese és „nyertese” a nő. Szintén nincs meg abeavatás során a teljes megismerés, csak ez esetben Junta megismerése fullad kudarcba: afalusiak meg sem próbálják a „bűnbak” kategóriáján kívül máshogy szemlélni a lányt,Vigo pedig félreérti, legalábbis bagatellizálja a problémát, amit a fény Juntának jelent,34