Balázs Béla „meséi”

A herceg perspektívájából megjelenő halált, véget, lezártságot Judit megformálása, a rólavaló múlt idejű beszéd jelenti: „Negyediket éjjel leltem 39 …”. Ezt a „fizikai formát”, proppifogalommal élve a „transzfiguráció” is erősíti: Judit gyémántkoronát és csillagos palástotkap és így foglalja el helyét a hetedik szobában.Kékszakáll kérése mindkét történetben magában hordozza a végkifejletet, és valahol azősbűn elkövetésére referál. Ahogy Isten is megtiltja a tudás fája gyümölcsének leszakítását,és a tiltás ellenére mégis elköveti az első emberpár az ősbűnt, ugyanúgy nyitja ki a tiltásellenére a feleség Perrault-nál a tiltott kamra ajtaját, vagy Balázsnál Judit a leginkább tiltottajtót, a hetediket. Ugyanakkor Balázsnál a büntetésként kiszabott halálítélet a feltétlenszeretetre irányul, nem pedig magára Juditra, aki, mivel, hogy nem az a társ, aki a hercegetminden „bűne” ellenére képes szeretni és kitartani mellette, megbukik a beavatásiszertartáson, mely feleséggé tehette volna. Ugyanakkor szerelme halála halhatatlan létetbiztosít számára a hetedik ajtó mögött, mint „egy a sok közül”, betagozódik a régiasszonyok által felállított „rendbe”, az éjjel úrnőjeként.Balázs története egy másik középkori műfajra is utal, a danse macabre-ra. A mese,mondhatni a szerelem „haláltánca”, a történet végtelenített, mely akár a „hol volt, hol nem”kimondása nélkül is időtlen és önmagába harapó uroborosz-kígyóként ismétlődővé válik.Hiszen, bár szemben Perrault-val, Balázs Béla nevet ad női szereplőjének, mégis érződik,hogy nem egyszeri esetről van szó, és nem csupán az, hogy a múltban is sokszormegismétlődött (lásd hetedik ajtó), de a jövőben is lezajlik sokszor, míg valaki nem aszerelem elmúlását találja meg az ajtó mögött, hanem a halott feleségeket, mintegy rituálisgyőzelmet aratva felettük, halandók halálával szembesülve halhatatlan érzelmet nyer. Nemazt mondja, mint Judit, hogy mennyivel „szebbek és dúsabbak” a régi szerelmek, hanemfelismeri, hogy ő a legszebb, amit csupán a Kékszakállú herceg lát meg.A proppi elemzés végeredményeként felemás következtetésre jutottam a történet mesevoltát illetően, hiszen Balázsnál a mesei funkciók más fontossági sorrendben jelennek meg,mint a proppi meseképletben. A némileg bettelheimi alapon végzett tartalmi elemzés arramutatott rá, hogy egy felnőtt mesével van dolgunk, nem gyermekeknek szóló, nem az őketfoglalkoztató problémakör jelenik meg, hanem egy felnőtt párválasztás lelki folyamatainakvagyunk szemtanúi, de szimbolikáját tekintve mindenképpen egy mesei szimbólumokathasználó történettel állunk szemben (hetes szám, ajtók, vár). Így elmondható, hogy BalázsKékszakáll-átirata a felnőttek világába helyezi Perrault meséjét, de nem annyira a tiltás39 Balázs Béla: A kékszakállú herceg vára. Budapest, Magyar Helikon, 1960. 53.20