Balázs Béla „meséi”

válaszolja, hogy ne kérdezzen, hanem szeresse. Juditnak szörnyű sejtése támad: úgy véli, ahetedik ajtó mögött a legyilkolt korábbi asszonyok vannak. Az itt mondott „Jaj igaz hir,rettegö hir!” arra enged következtetni, hogy Judit már hallott valamit a herceg korábbiasszonyainak sorsáról. A hetedik ajtó kinyitása után Judit csodálkozik, hogy élve találja azasszonyokat, valamint magát „kopottnak”, koldusnak nevezi a korábbi asszonyokhozképest. A három korábbi asszony a hajnal, a délidő, valamint az este úrnői, ők gondozzák aherceg kertjét, gyűjtötték kincsét, és tették naggyá birodalmát. A mese-darab fináléjábanJudit elnyeri helyét az asszonyok között: ő lesz a negyedik, az éjjel úrnője a legszebb,legékesebb gyémánt koronával és csillagos palásttal ékesítve. Végül Judit elfoglalja helyéta többi asszony között a hetedik ajtó mögött, majd a többi hat kapuval együtt ez az ajtó isbecsukódik, és újra sötét lesz a várban.Mint említettem, a Kékszakállú… nem prózai formában íródott. A szövegkönyv verses,ütemhangsúlyos nyolcas ritmusokba szedett, ami miatt leginkább egy verses meséhezhasonlít. Ugyanakkor, mivel egy opera-dráma alapjául szolgál, a párbeszédeken kívül sokkörülmény a szerzői utasításokból derül ki. Elemzésemben ezen utasításokat is a meseitörténet részeként kezeltem, ezért nem tértem ki rá külön, hogy a párbeszédekből vagy aszerzői utasításokból veszem a tartalmi ismertetés elemeit.A Kékszakállú herceg vára morfológiájaA történet ismertetése során feltűnhetett, hogy a mese kifejezést mindig valamilyenszókapcsolatban használtam (mesei történet, mese-darab). Tettem ezt azért, mert egy olyantörténettel állunk szemben, amely drámai formában íródott, és szüzséjéből hiányoznakbizonyos mesei elemek, például a bevezető rész. A Kékszakállú… mese voltánakmegragadásához a korábban már említett proppi mesemorfológiát hívom segítségül.Propp szerkezeti felosztásában 14 egy varázsmese először egy előkészítő résszel indul,amely vázolja a kiinduló szituációt (jele: i). Ez kevéssé fontos Propp szerint, modelljébőlki is hagyja, adottnak feltételezi. Többek között az alábbi funkciókat társítja hozzá:eltávozás hazulról (jele: e), valamilyen tiltás vagy parancs kiosztása (jele: б) ésmegszegése (jele: b) stb. Fontosabbnak tartja a károkozás (jele: A) vagy egy hiány (jele: a)funkcióit, mert ezek hozzák mozgásba a mesét. Ezen kár vagy hiány valahogyan a hőstudomására jut (jele: B). E tudás birtokában a főhős ellenreakcióra szánja el magát (jele: C)és útra kel (jele: ↑). Ezután a hős találkozik egy adományozóval, aki próbára teszi: kér14 Vlagyimir Jakovlevics Propp: A mese morfológiája. Ford. Soproni András. Budapest, Osiris Kiadó, 2005.33-65. és 103-105.8