Korall 7-8. (2002. március) - EPA - Országos Széchényi Könyvtár

KORALL 7–8.155Szegedi Péter„Ha a bajonett most nálam volna,keresztülszúrnám!” *Futballerõszak a két háború közötti Kelet-Magyarországon„Durva, kérges lelkek, kegyetlen gyilkosai a szépnek, anemesnek, sose fognak kipusztulni.” 1Az ezredforduló magyar labdarúgásának akut problémája a lelátói erõszak: a sporthírekfõszereplõivé a világszínvonalon játszó magyar futballsztárok helyett lovas rendõrök,könnygázzal oszlató kommandósok és a futballhuligánok léptek elõ. A szomorújelenbõl szemlélve a múlt megszépült, még a legidõsebb szurkolók is csak a 6:3-ra,az Aranycsapatra, s az elvesztett világbajnoki döntõkre emlékeznek. Eric Dunning ígyír a rögbiben elfogadott erõszak múlt- és jelenbeli szintjérõl – illetve az azokra utalóvisszaemlékezésekrõl:Jellemzõ ezekre az állásfoglalásokra: az állítólag igen erõszakos jelent egy meglehetõsenidillikus múlttal vetik egybe, amikor is a férfiak keményen játszottak ugyan, a szabályokatmégis mindig betartották volna. Általános viszont az is, hogy egyikük sem teszsemmiféle kísérletet arra, hogy a játék erõszakosságának mértékét a múltban dokumentáljaés ezzel bebizonyítsa: az erõszak méretei azóta növekvõ tendenciát mutatnak(Dunning 1995b: 119).Magyarországon sem dokumentálták eddig, hogy a futball erõszakosabb lenne, mintrégen. E dolgozat azt kívánja bemutatni, hogy a két háború közötti labdarúgás egyáltalánnem volt erõszakmentes, sõt, bizonyos típusú jelenségek elõfordulása jóval gyakoribbvolt, mint manapság.Elöljáróban csupán a címhez kívánok két megjegyzést fûzni. A kissé szokatlannaktûnõ „futballerõszak” kifejezést azért használom, mert az egyszerre jelöli az erõszakösszes típusát. Így elkerülhetõ a futballhuliganizmus, futballvandalizmus szavak használata,melyek nem jelölnék pontosan a nézõk közötti atrocitásokat sem, hiszen –véleményem szerint – ezek a kifejezések feltételezik az erõszakos támadásokat végrehajtócsoportok legalább minimális szintû szervezettségét, illetve az erõszak „önmagáértvaló” kiélését. Az 1945 elõtti eseteknél ugyanakkor szinte mindig pontosanmeghatározhatók az erõszakos cselekményeket kiváltó okok.A másik megjegyzésem a földrajzi határokra vonatkozik. A két háború közöttiidõszakban csak a Tiszántúlon (elsõsorban Debrecenben, Nyíregyházán és Kisvárdán)közel száz (!) esetet sikerült regisztrálnom, amikor különbözõ jellegû és súlyosságú* A tanulmány a Debreceni Egyetem Szociológia Tanszéke által 2000. április 25-én rendezett konferenciánelhangzott elõadás alapján készült. A tanulmány készülõ Ph.D. disszertációm egyik fejezetének rövidítettváltozata. A címben szereplõ fenyegetést 1926-ban, a Karcagi MOVE–Karcagi IKSE mérkõzésen a MOVEegyik játékosa intézte az ellenfél futballistájához. (Keletmagyarországi Sporthírlap, 1926. 06. 07.)1 A szegedi Sportújság 1924. 04. 07-i száma a mérkõzések rendzavaróiról.