Korall 7-8. (2002. március) - EPA - Országos Széchényi Könyvtár

36 Mohácsi Gergely Szép, Erõs, EgészségesA test szemiotikájaA társadalomtörténészek természetesen különféle módokon elemezték az emberitest társadalmi szerepét. Az egyik központi kutatási területet a test mint társadalmi jel/metafora kérdésköre jelentette. Ennek úttörõi elsõsorban azok az antropológusok voltak,akik különbözõ átmeneti rítusok kutatása során figyelték meg azt, hogy a testegyúttal a társadalmi szervezõdések metaforájaként is szolgál. Mary Douglas Purityand Danger címû könyvében fogalmazta meg tételét, mely szerint az emberi testhezkapcsolódó külsõdleges szimbólumrendszer a lehetõ legkülönfélébb kultúrákban szolgáljaa társadalmi struktúra egyensúlyának fenntartását (Douglas 1988: 99).A test mint társadalmi jel, szintén fontos szerepet kapott egyes történeti munkákban.A középkori szentek megkínzott, böjttõl lesoványodott teste, vagy az újkorimagyar sajtó zsidó-ábrázolásai és karikatúrái (Hanák 1985) mind-mind azt példázzák,hogy testünk nem csupán a biológiai lét, hanem számos kulturális konfliktus forrásais. Erre szolgáltat remek példát Szabó Dániel (1997) rövid elemzése a századelõ egyhíres magyar kozmetikai terméke, a Diána sósborszesz hirdetésének társadalmi reprezentációikapcsán.A test fenomenológiájaEgy másik fontos problémakör a test mint társadalmi gyakorlat. Az emberi test nemcsupán jel, hanem mindennapi fizikai tapasztalat. A testünkbe vésõdött kultúra akülönféle hétköznapi gyakorlatok (evés, alvás, szabadidõ eltöltése, tisztálkodás, stb.)által válik láthatóvá (Mauss 1975). Ezeket mindannyian megtanuljuk egyszer a szocializációáltal, de a test technikái természetesen egyazon társadalmon belül is jelentõseltéréseket mutatnak, amelyek – Pierre Bourdieu kifejezésével élve – eltérõ társadalmiízléseket alakítanak ki. A különbözõ osztályokat ezért más-más testhasználati módokés más szabadidõs tevékenységek jellemzik (Bourdieu 1984). Elõfordul persze, hogykülönbözõ osztályhoz tartozó egyének ugyanazzal töltik a szabadidejüket (ugyanarraa strandra járnak vagy ugyanazt az ételt eszik), de ebben az esetben is a test általbefektett tõke és az elvárások – vagyis a tulajdonképpeni társadalmi gyakorlat – különböznektársadalmi osztályok szerint.A modernitás alapvetõ gyakorlatai olyan beruházások, amelyek azt a célt szolgálják,hogy a testet bemutathatóvá tegyük (plasztika, kozmetika, diéta, ruha stb.), vagyis hogya tényleges testet átváltoztassuk legitim testté (Bourdieu 1978). A test szociológiai vizsgálatánakmindig szem elõtt kell tartania a testi lét fenomenológiai tapasztalatait, hiszena test a cselekvésben válik társadalmi létté. E problémakör kutatói elõszeretettel választjákelemzéseik tárgyaként a sport és a szabadidõ modern jelenségeit, melyek számtalanpéldát szolgáltatnak az eltérõ és egymással konfliktusba kerülõ gyakorlatok társadalmiartikulálódására. A magyar társadalomtörténeti szakirodalomban Gyáni Gábor elemzettegyes testhez kapcsolódó gyakorlatokat (szappanhasználat, öltözködés) a századfordulóBudapestjének hétköznapi világában (Gyáni 1995: 61–62).